Három hete éheztem már egy jó marhapörire, de a húsárak láttán mindig elment a kedven az egésztől. Tegnap azonban elhatároztam, hogy ha törik, ha szakad akkor is veszek másfél kiló lábszárat. A tescoban sikerült is a hentespultnál vennem úgy nevezett pastry beef-et, ami gyönyörű élénk vörös volt, kellően márványos, és még az ára is elfogadható volt. Utóbb már bántam, hogy nem fotóztam le, mert tényleg igazán szép pörialapanyag volt. Az elkészítés sem ment zökkenőmentesen, mert egy dühítő reggeli ébresztés miatt álló nap ment a hepaj, így elmondhatom, hogy a tegnap egyetlen pozitívuma lett ez a kaja, talán ha ez sem lett volna, már nem is tudom mi lenne... Mindegy, hagyjuk is. Lássuk inkább az alapanyagokat:


Közben a nokedlit is előkészítettem. Két tojást, vizet, sót annyi liszttel kevertem ki, hogy megfelelő állagú legyen, sós vízbe szaggattam, majd szűrőlapáttal egy serpenyőbe mertem át, amiben előzőleg olajat hevítettem, így tartottam melegen a tálalásig, persze időnként megkeverve, nehogy lekapjon.
Az uborkasalátához már hamarabb legyalultam 2 kígyóuborkát, majd lesózva hagytam pihenni fél órát. Ezután kicsavartam a levét, majd cukorral hintettem meg, ecettel ízesítettem, hozzányomtam 2 gerezd fokhagymát, és újabb fél órára magára hagytam. Mikor már minden nagyjából kész volt, ezt újra kicsavartam, majd 2-3 ek tejfölt tettem hozzá. Színesítettem még egy-két szeletelt paprikával és negyedbe vágott koktélparadícsommal.
Tegnap este hárman ettünk belőle, mert este átjött egy barátunk, ma meg jól megettük a maradékot Tomival. Elmondása szerint ez volt az eddigi legfinomabb pörkölt, amit evett, persze ő elfogult, nomeg asszem a kanapén szem szeretett volna aludni, így nem is igen mondhatott volna mást, de az egyszer boztos, hogy nagyon jól esett mindannyiunknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése