Oldalak

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zoldseges. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: zoldseges. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. május 1., szerda

Spaghetti Torta, olyan JamieOliveresen, de mégsem úgy


Nem emlékszem már, mikor akadt meg a szemem ezen a recepten, de itt zavarog a mozilla állapotsorában egy ideje. Tegnap rettenetesen rákívántam az ecetes fejessalátára, de gondoltam, Tomi azon nyomban beadná a válókeresetet, ha mindössze nyúlkaja kerülne a vacsoraasztalra, így gyorsan összedobtam ezt is, a saláta mellé, amolyan köret gyanánt :). A recept hasonló, de mégsem ugyanaz, mert a hozzávalókból volt is itthon ez-az, meg nem is, szóval tessék az övét is elolvasni, monjuk itt. Tehát, amit én használtam:

400 g spaghetti, 4 szem friss paradicsom, 350 ml tejszín, 2 tojás, 2 marék reszelt cheddar, 200 gramm feta, 250 g friss spenótlevél, 3 gerezd fokhagyma, só, bors, olivaolaj, 2 tk szárított oregánó.

A tésztát sós vízben kifőztem, közben egy tálban a tejszínt, a tojásokat, a sajtot, sót, borsot összekevertem. Egy serpenyőben egy kevés olivaolajon megfutattam a vékonyan felszeletelt fokhagymát, majd rádobtam a spenótot, és hagytam, hogy minden levét kieressze. Ekkor elzártam alatta a gázt, félretettem. A paradicsomokat kockára vágtam, a tésztát leszűrtem, és rádobtam a tejszínes keverékre, összekutyultam a paradicsommal, a spenőttal, majd tortaformába lapogattam az egészet. A tetejét még megszórtam reszelt sajttal, és 220 fokos sütőben aranybarnára sütöttem. Ecetes fejessalátával tálaltam. Nyamm. Ennek a receptjét is leírom, hátha valakinek új. Kell hozzá:

kb 4 dl víz, 5 ek cukor, 3 ek 20%-os ecet. 

Ez a Tomi-, és gyerekbarát arány, elég édes, én szeretem 4 ek ecettel is. Ezeket kutzulom habverővel addig, míg a cukor teljesen fel nem oldódik. Közvetlenül tálalás elött forgatom bele az előzőleg alaposan megmosott leveleket.



2013. április 29., hétfő

Aubergine Parmigiana, avagy rakott padlizsán parmezánnal, focaccia-val kísérve


Volt két szép nagy padlizsán a hűtőben, gondoltam ma elhasználom. Kis keresgélés után megtaláltam azt a receptet, amihez minden volt a ház körül.Tomi nagy bánatára hús nincs a receptben, viszont jó olajos, laktató kaja lett. A hozzávalók:

2 nagy padlizsán (kb 1 kg), 800 g konzerv kockázott paradicsom, 3 gerezd fokhagyma, 1 nagy marék friss bazsalikom, balzsamecet, 1 kk cukor,  200 g mozzarella, 150 g parmezán, szárított oregánó, só, bors, olivaolaj (soksoksok).

A padlizsánokat megmososm, majd hosszában fél centis szeletekre vágom. Mindkét oldalát beszózom, majd egy szűrőben félrteteszem fél órára. Közben egy serpenyőben olivaolajon egy percig pirítom a vékonyra felszelt fokhagymákat, majd ráöntöm a konzerveket, egy löttyintésnyi balzsamecettel, a durvára darabolt bazsalikomma, sóval, cukorral ízesítem. Hagyom, hogy sűrűre rotyogja magát (kb 30 perc). 
Közben a pihentetett padlizsánszeleteket öntött vas grillserpenyőben hármasával megpirítom, hogy szép kormos legyen, és jó puha, majd félreteszem. 
Mikor minden kész, jöhet a retegzes egy sütőtálba: kis paradicsomszósszal kezdek, majd a padlizsánszeletek jönnek, rá szeletelt mozzarella, parmezán, és újra paradicsomszósz. Én egy kisebb, de mély edénybe tettem, így 5 réteg padlizsánig jutottam. A végét sajttal zárom. 
Kísérőnek focaccia-át sütöttem mellé, amihez a hozzávalókat nem igazán szoktam mérni. Tulajdonképp ugyanaz a tészta, mint a pizzáé, vagy a langallóé, amit szoktam csinálni, annyi különbséggel, hogy vízből kicsit kevesebb megy bele, viszont több olivaolaj. Miután duplájára kel egy kiolajozott tepsibe lapogatom, és az ujjaimmal kis krátereket nyomkodok a tetejébe. Friss rozmaringgal megszórom, sózom, majd még egy kis olivaolajat kenek szét rajta. Kicsit még hagyom kelni, aytan zsupsz be a sütőbe.

2013. április 16., kedd

Sütőtökös Árpagyöngysaláta Balzsamos Vinaigrettel


Kacifántos név, igaz? Majdnem minden szerepel benne, amiből tulajdonképp a saláta felépül. Furcsa, hogy otthon nem nagyon terjedtek el a meleg saláták. Pedig megfelelően fecicomázva remek gyakran önálló fogásként is megállják a helyüket. Ezt a mait mondjuk épp a vacsora köretének szántam, grillezett husik mellé, nomeg a baba is ezt fogja ebédelni, temészetesen öntet nélkül. Az árpagyöngyöt valamiért tomi nagyon szereti, a rizzsel ellentétben, így ahol tehetem, ott ezzel helyettesítem. Rakott cuccokban, vagy töltelékben szerintem is sokkal jobb állaga van, és imádom azt az apró roppanásást, mikor az ember ráharap. Élvezet enni, de tényleg. a tegnapi rakott kelhez főztem eleve gerslit használtam, így ma már nem kellett bajlódnom a mai előfőzésével sem. No, de lássuk a hozzávalókat:

1 csésze árpagyöngy, 1 kisebb sütőtök, 3 közepes fej lilahagyma, egy ág friss rozmaring, 3 marék fagyasztott brokkoli, balzsamecet, extra szűz olivaolaj, dijon mustár, fokhagyma, só, bors, esetleg juharszirup.

Az árpagyöngyöt enyhén sós vízben megfőzöm, leszűröm. A sütőtököt megpucolom, és durván felkockázom. A megtisztított lilahagymákat cikkekre vágom, és a tökkel együtt tepsibe teszem. A rozmaringot lehúzom a száráról, és egy kevés olivaolaj, só és bors kíséretében ez is megy a tepsibe. A kezemmel átforgatom, és 200 fokos sütőben puhára sütöm. Közben a kis darabokra szedett brokkolit megpárolom. A vinaigrettehez 6 ek extra szűz olivaolajat összekeverek 5 ek balzsamecettel, 1 tk dijon mustárral, 1 zúzott fokhagymával. Sózom, borsozom, majd belecsepektetek egy kevés juharszirupot. Mindezt érdemes elmosott befőttesüvegbe adagolni, ahogy Jamie Oliver szokta, lezárni, és jól összerázni. Kis öblítés, és mehet is az üveg a szelektívesbe. A salátát összeállítom, ügyelve, hogy ne törjenek össze a puha zöldségek, meglocsolom a vinaigrettel, és melegen tálalom. 
Ebédnek, előételnek lehet még "tunningolni" egy pár kanál ricottával, olivaolajban ázó aszalt paradicsommal, vagy olivával.

2011. szeptember 24., szombat

Őszköszöntő Chilis Sütőtökkrémleves




Hú, micsoda nap. Vezetni tanítottuk újdonsült kis barátomat ma... hát, mit ne mondjak, halálfélelmem volt. Minden borzalom ellenére, valami csoda folytán mégis megúsztuk egy darabban, így a gyönyörű őszi napsütésben megálmodott őszköszöntő vacsorámat végül sikerült elkészítenem. Hozzávalók:

1 sütőtök, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, kevés vaj, olivaolaj, só, fehérbors, füstölt pirospaprika, 2 nagy piros chilipaprika, 150 ml tejszín.

A tököt felkockázom, majd 180 fokon fél óra alatt puhára sütöm a sütőben a chilivel együtt. Egy fólián a magokat is beteszem mellé. A vajat és az olivaolajat elkezdem felhevíteni, a felaprított hagymát megfonnyasztom rajta, sózom, borsozom, majd hozzáadom a puha tököket, felengedem annyi vízzel, amennyi ellepi, majd forrástól számított 5 percig főzöm. Ezután robotgépben pürésítem, kikeverem a tejszínnel, utoljára összeforralom, majd egy szitán keresztül utoljára átpasszírozom, hogy még krémesebb legyen. Lassan hozzáadom a chilit is, ezzel állítva be a leves csípősségét. Melegen tálalom, magos pirítóssal tálalom.

Miután befejeztem a levest, Tomival még volt egy körünk az ügyeleten is, semmi komoly, csak van szegénykémnek egy csúnyán begyulladt lábkörme, amit jobbnak gondoltunk megmutogatni a nővérkéknek... Szóval, ez a mai nap elég érdekes volt, finom cider és antipasti a parton, majd félelmetes pillanatok az úton hazafelé, autószerelés, ügyelet... Jobb erre inkább aludni egy nagyot.




2011. szeptember 19., hétfő

CsupaOrganic Csilisbab




Ebédszünetben beszaladtam a Waitroseba kenyérért, és az akciós termékek közt találtam két negyed kilós csomag organic darált marhahúst. Gyönyörű színe volt, ráadásul harmadáron árulták, így változtattam az előző tervemen, és csilisbabot főztem vacsorára. A dolog érdekessége, hogy a kamrában eleve volt bab is, kukorica is, mind organic, mert a tescoban olcsóbban jön ki a tetrapakk csomagolású a konzervesnél, előbbi ráadásul organic, így a hülyének is megéri. Vettem még hozzá egy organic kockázott paradicsomot, ami 5 pennyvel drágább csak a hagyományosnál, így lett organic az egész kaja. Hozzávalók:

500 g marhahús, 2 fej hagyma, fél kiló előfőzött bab (nekem egy cannellini és egy red kidnez volt itthon), 1 konzerv kockázott paradicsom, 2 piros csilipaprika, olivaolaj, fokhagyma, 1 zöldpaprika, 1 kis konzerv kukorica, paradicsompüré, tálaláshoz friss kenyér, só, bors, füstölt pirospaprika, chilli por.

A csilik ereit és magját kivágom, a húsát apró darabokra vágom, majd elkezdem az olivaolajon egy mély serpenyőben vagy wokban pirítani. Hozzáadok 2 gerezd fokhagymát, a szeletekre szelt hagymát, és addig párolom, míg a hagyma össze nem esik egy kicsit. Ekkor adom hozzá a húst, sózom, majd kevergetve fehéredésig sütöm. Megszórom pirospaprikával, a chillivel, átforgatom, majd hozzáadom a paradicsomkonzervet, és a pürét. Nagyjából fél órát lassú tűzön főzöm tovább. Ezután az átmosott és lecsöpögtetett babot és kukoricát is hozzáadom, pár percig rotyogtatom még, ha kell, utánaízesítek, majd forrón tálalom. Én nem igazán szeretem rizzsel enni, ahogyan itt fogyasztják, jobban preferálom a ropogós héjú fehérkenyeret mellé. Melegítve még jobb mint frissen, holnap biztosan lesz nagy kérdezgetés megint a site-on, hogy mi van Tomi táljában. Tegnap kezdett Bristolban, látszólag nagyon tetszik neki az új csapat, ilyenkor olyan jó érzés, hogy jó társaságban van. Ráadásul belső munkát csinál, ha minden jól megy márciusig, ami őrületes mázli így, hogy közeleg az ősz.
Ami engem illet, a mai nap csupa babahírrel telt: a munkahelyemen egy lány ma jelentette be, hogy 10 hetes terhes, ráadásul egy másik barátnőmnek is megszületett a babája... Csupa jó hír, nagyon örülök nekik.

2011. szeptember 12., hétfő

Brokkolis tészta


Na, ez az az étel, amit mindig másképp csinálok. Minden verzióját imádom, leginkább a brokkoli miatt. Ez a mai verzió a hűtőben található cuccokkal készült, mindenből ment bele egy kicsi, ami a kezembe akadt. Az adag óriási, de holnap ebédre is ezt esszük, ráadásul Tomi annyit eszik mint 10 baka. A hozzávalók tehát:

500 g óriás kagylótészta, fél kiló brokkolirózsa, olivaolaj, só, bors, 3 anchovy filé (utóbbit ne tessék Tominak elárulni), 4 ek philadelphia, egy löttyintésnyi tejszín, 3 ek maradék pesto, szerecsendió, 1 gerezd fokhagyma, egy- két marék grana padano v. parmezán

A fokhagymát átnyomom, mozsárban összedolgozom a sajttal, az anchovy filékkel, a fűszerekkel. A brokkolit öt perc alatt félpuhára főzöm, majd egy krumplinyomóval félig összetöröm. Hozzákeverem az ízesített olajat, a krémsajtot, tejszínnel hígítom, ha szükséges. A tésztát kifőzöm, leszűröm, összekutyulom a szósszal, sajttal meghintem, tálalom.

Jót vacsoráztunk belőle, igaz már mindketten majdnem az éhenhalás határán voltunk, mert Hajnalkánál voltunk teázni, így jól elhúzódott a vacsora, ennek köszönhetően inkább zabáltunk, ahelyett, hogy ettünk volna. Hajninál ott volt Gemma is, a szomszéd, akinek van egy tüneményes 3 és fél éves kislánya és egy 4 hónapos kisfia. Olyan jót babáztam vele, nagyon jól viselkedett, játszottunk, ugráltunk, grimaszoltunk... Jó volt.
Ja, és persze a nap legnagyobb híre, hogy tegnap tovább gyarapítottam az itthoni gépfarmot egy Nikon Coolpix 8800-as fényképezőgéppel, amit nagyon jó áron sikerült az ebayen egy aukción megvennem. Elvileg szerdán jön, már alig várom, régi nagy álmom ez. Úgy terveztem, hogy a régit odaadom anyának, és ez természetesen így is lesz, de tegnap olyan rossz érzésem volt, mintha megcsaltam volna szegénykémet egy sokkal jobbal. Hogy én milyen nehezen válok meg dolgoktól, őrület... Mindegy, készül majd vele millió unoka- és Marci fotó, ha nem sértődik meg rám, és nem romlik el hirtelen. Az éle ilyen, nem igaz? Tudom, hogy hülyeség, de az összes autómat megsirattam például, amikor elvitték, mert lecseréltük. Ez valami ilyesmi most is. Sebaj, szuperhuper képeket csinálok majd, és ez a lényeg!

2011. augusztus 20., szombat

Hiányzol Anya!!! Becsinált leves Daragaluskával és Almáspite






Ezt a bejegyzést neked küldöm, Anya, mert nagyon, de nagyon unom a főztömet, és nem értem, hogy miért lesz minden tőled örökölt kajám totál más ízű mint a tiéd, és szeretném elcserélni a lábosaimat a tieidre, mert bizonyára ebben van a titok, vagy nem tudom... :) Három napja azt várom, hogy leüljek egy jó becsinált leves mellé, és egy pillanatra otthon-érzésem legyen, de ez nem jött össze. Félreértés ne essék, nagyon finom volt a leves, de tényleg, Tomi is kétszer szedett, de nem ugyanaz... Hogy lehet ez? Mindegy, recept azért van, így lássuk a hozzávalókat:

500 g csirkeszárny (nekem ez csirkeszárnytő volt, mert a posh Waitrose-ban csak ez volt), 2 szál sárgarépa, 1 paszternák (v. 2-3 fehérrépa, ami itt sajna nincs), egy fél zellergumó, 2 zellerszár, 2 kis krumpli, 4 nagy marék zsenge zöldborsó, 1 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, vegeta, sáfrány, só, bors, kevés olaj és vaj.

Minden zöldséget felaprítok, majd a felhevített vajon és olajon 5-10 percig pirítom, félidőben hozzáadom a híst is, majd hideg vízzel felengedem, megvárom, míg felforr, majd ízesítem. Lassú tűzön készre főzöm. A borsót csak az utolsó 10 percben teszem bele, hogy ne főljön szét.

Közben elkészítem a daragaluskát. Ehhez 100 g búzadarát 1 tojással, sóval, és 50 g vajjal símára keverek, majd 2 ek aprított friss petrezselymet keverek hozzá. Hűtőbe teszem fél órára, majd a levesből merek egy kisebb lábosba levet, ezt bővítem egy kis vízzel, majd 2 kanál segítségével beleszaggatom a galuskákat. Nekem kb 20 perc alatt főttek meg teljesen.

Az almáspitét már reggel megsütöttem, mert Tomi sokáig aludt. A recept Matolcsy Ildikó Étkek, tippek, fortélyok című alapirodalomból jön, bár nem a nyomtatott részből, hanem a feljegyzések fejezetből, ugyanis Bori sok-sok évvel ezelőtt ide írta be a Linzer receptjét. A kedves a dologban az, hogy Bori kihagyta a hozzávalókból a tejfölt, ezért anya odaírta, én meg kiskoromban, amikor anya almás pitét sütött, és engem kért meg, hogy olvassam fel a receptet, jól odaírtam, hogy "ez is kell"... A három generációs recept tehát a következő:
40 dkg liszt, 25 dkg margarin, 12 dkg cukor, 1/2 csomag sütőpor, 1 db tojás sárgája, citrom reszelt héja, tejföl. ez is kell :D

A lisztet a sütőporral átkeverem, a többi hozzávalót (jó, ha szobahőmérsékletű mind) is eldolgozom, összegyúrom a liszttel, majd 1 órára a hűtőben pihentetem. Ezután 1:3 arányban elosztom. A nagyobb darabot akkorára nyújtom, hogy egy közepes tepsibe terítve még szépen kilógjon. Megszórom kevés zsemlemorzsával. A tölteléket, ami esetemben 2 kiló almából készült, szintén előkészítem. Meghámozom, kimagozom, lereszelem. 2 ek cukor, 1 tk. fahéj, negyed óra. E levét ezután jól kinyomkodom, nekem kerek fél liter jött kim ezt egy Hajnitól kapott coop-os otthoni vaníliapudinggal főztem fel. Mikor elkészült, összekutyultam az almával, ezt szépen eloszlattam a tésztámon, ráterítettem a másik lapot is, villával mintát karcoltam rá, megkentem tojással, majd megszurkáltam. 180 fokos sütőben, nagyjából 35 percig sült. Fontos, hogy a vágásnál a türelem tényleg rózsát terem, jó, ha hagyjuk pihenni egy fél napot, mielőtt felszolgáljuk. Hát, ennyi.

A nap egyébként egész jól telt, voltunk Streetben a Clarks Village-ben, én vettem a Fat Face-ben egy édes cipőt, a Benettonban meg egy nadrágot, 2 pár cicanacit és egy szuperdiz0ájnolt mellényt potom £22-ért, tehát Primark áron... Bazi elégedett voltam... Tomi is megvette végre azokat a gatyuszait, amin már évek óta "gondolkozik"... Na, ezt sosem fogom megérteni. Kell, tetszik, szeretem, van rá pénzem, megveszem, nem? Hát, nála ez nem így megy, csak ha alkatrészekről vagy szerszámokról van szó. Azért persze szeretem... Karkas Futya!


2011. augusztus 12., péntek

Az örömlányok vacsorája: Linguine alla Puttanesca





A menun egy orok klasszius koszonthetunk ma is. A pasta puttanesca a minestronehoz hasonloan sokfele formaban kering a koztudatban, egy azonban az osszes receptben kozos: ajokaval keszul. Bevallom, en Angliaban talalkoztam eloszor ezzel a lennyel, aki nagyon kicsi uvegekbol bujik elo , es Anchovy nevre hallgat. Se nem draga, se nem olcso, leginkabb kifizethetonek mondanam, kulonosen, ha ugy vesszuk, hogy "fuszer"-szamba megy. A teszta vegtelen egyszeru, nevezzuk az en verziomnak, kizarolag azert, hogy senki ne hanyhassa a szememre, hogy ez nem az eredeti. Tudom, ezt mar egyszer irtam, de ez tenyleg a halalom. Mikor fozunk, elmeletem szerint ugyanazt csinaljuk mint rajzolas kozben: absztrahalunk. A sajat izlesunk alapjan allapitjuk meg az aranyokat, az idointervallumokat, az elkeszites modjat. Nem mondom persze, hogy receptet kovetni hulyeseg, de az otthoni fozocske nem errol szol... csakis barbarkodasrol, aminek finom a vegeredmenye... Vissza a hozzavalokhoz: (utolso kep balrol jobbra)

2-3 olivaolajban uszkalo szaritott paradicsom, egy nagy marek fekete oliva, 1 csilipaprika, 8 ajokafile (mas neven szardella), 2 evokanal kapribogyo, 2 evokanal apritott petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej hagyma (nekem epp lila volt itthon), 1 konzerv koktelparadicsom, 300 g linguine teszta (v. spagetti, makaroni.... izlestol fuggoen), so, bors.

Az ajoka olajan a hagymakat megfuttatjuk, hozzaadjuk a tobbi hozzavalot. A tesztat forro, sos vizben megfozzuk. A szoszt kozben folyton kavargatjuk, a teszta fozovizevel es a paradicsom lecsopogtett levevel allitjuk be az allagat. A cel, hogy nagyon keves folyekony, suru cucc legyen, inkabb martasszeru. Miuatan kesz, osszeforgatjuk, olivaolajjal meglocsolva, izles szerint parmezannal megszorva talajuk. Mennye, kulonosen pikans a csili miatt, savanykas a paradicsomoktol es sos az anchovytol. Egyszeruen robban az ize az elso falatnal. 15 perces vacsora, amit akar vendegeknek is nyugodtan felszolgalhatunk egy jo vorosbor tarsasgaban.
Azt persze nem tudom, miert lett epp ez a legosibb szakmat uzok tesztaja, lehet, hogy tortenete sincs, de Tomi a regesregi olaszaval a puttanesca-t szo szerint kurvacskanak forditotta... Mindegy is, a lenyeg, hogy nagyon finom, amolyan tokeletes faradt ember vacsoraja a het utolso napjan. El is felejtettem elujsagolni a legnagyobb hirt: hetvege van!!! Tomi mar itt durmol mellettem, vegre holnap nem kell orara kelni, raadasul semmi kotott dolog nincs Caroline-on kivul. Remek kis ket nap lesz ez. Holnap meg nem tudom, mit eszunk, azt mondtam Tomasnak, hogy kivanhat, ahogy ismerem, tejbegrizt fog kerni... Mindegy, feltoltom en azt is, ha kell... Nincs azzal semmi baj. Jo ejt mindenkinek!


2011. augusztus 6., szombat

Spenótos és Kecskesajtos Quiche





Valamelyik nap hazaerve kiborultam, hogy faradt vagyok, sok a dolog, es meg azt is nekem kell kitalalnom minden este, hogy mit egyunk. Erre masnap anya, akinek sikerult ezt az egeszet a szemere hanyni kozolte, hogy "olyan pie-t csinalj"! Gondoltam magamban, hat, nem konnyiti meg a dolgom, ha a steak and guinness pie-ra gondol, mert az bizony vagy 4 orat tolt osszesen a sutoben, igy huztam nagyon a szamat es felajanlottam naki, hogy majd utolso este kap pajt. Masnap persze kiderult, hogy o nem arra gondol, hanem amit egyszer regen kepen elkuldtem neki, ami viszont egy Quiche volt. Tulajdonkepp nem igazan tudom, miert nevezik francia neven az angolok ezt az etelt, leven az o "tart"-juk teljesen ugyanaz, minden esetre, mi valami ilyesmit vacsoraztunk. Viszonylag praktikus etel, mert nagyon elegansan tud mutatni, mikozben a hutoben fellelheto osszes maradekot kepes elnyelni. Keszulhet a kolbasztol kezdve a baconon at a poriehagymaig mindenbol, meg akar szaritott paradicsombol vagy brokkolibol is, a lenyeg, hogy jol nyakon legyen ontve valami tejtermek + tojas komboval. En most nem maradekbol keszitettem, hisz' ez anya utolso vacsoraja, igy valami kulonlegesebbet szerettem volna talalni.
Az alap egyszeru: 400 g-os shortcrust pastry-t hasznalok, amit erdemesebb keszen venni, mert ugyanolyan finom, raadasul ugyanannyi penzbol jon ki. Ezt vekonyra nyujtom, es beleteritem a gyumolcstortaformamba. Az enyem nagyon szuper (I LOVE PIREX), igy nem kell lisztezni. Beleteritek meg egy sutopapirt is, majd fel kilo babbal (jobbak sutogyonggyel) biztositom ki, hogy nehogy felpuposodjon. 180 fokon 30 percig sutom. Ezalatt elokeszitem a tolteleket. Ehhez kell:

3 shallot hagyma, 4 gerezd fokhagyma, 400 g friss baby spenot, 200 g ricotta, 150 ml tejszin, 4 tojas, 180 g kecskesajt (lidl-ben veszem £1.65-ert, mennyei!) so, feherbors, olivaolaj, szerecsendio.

A hagymat felszeletelem nem tul vekonyra, majd 2 gerezd szinten szeletelt fokhagymaval olivaolajon megfuttatom egy nagyobb serpenyoben. Amikor az illatat mar lehet erezni, radobom a spenotot es keves borssal 10 perc alatt takareklangon parolom. A sutobol kivett formabol eltavolitom a babot, majd eloszlatom benne a spenotot. Egy talban habverovel a tojasokat a ricottaval es tejszinnel osszekeverem, sozom, borsozom, szerecsendioval es a maradek fokhagymaval izesitem. Ezt raontom a spenotora, hogy a krem szinultig elfegje, majd a sutoben tovabbi 30-40 percig 200 fokon sutom. Ezalatt elkeszitem az ontetet:

2 kk dijoni mustart, 2 ek olivaolajjal, fel citrom levevel, egy jo csipet orolt feketeborssal, soval es aprora vagott mentalevellel osszekeverek addig, mig mazszeru nem lesz. Keves szaritott granatalmamaggal megszorom, kis talkaban talalom. Melle ruccolat adok, en nagyon szeretem, Tomi hozza sem er, mondvan "rendes ember nem eszik pitypangot!". Nem tudjak ezek, mi a jo. Anya is erosnek talata, jo, persze, nem egy fejessalata, de istenien megy a bosossaga a kremes cucc lagysagahoz. Azt hiszem, ennyi. Egyszeru, elegans, kb 1 ora az egesz, igazi praktikus vacsora. Holnap, ahogy mondtam, anya utazik, igy megyunk Londonba, ami azt jelenti, hogy megint megyek a torokok piacara... Meg nem tudom, mivel terek vissza, de veszedelmesen zoldseges hetunk lesz, ugy hiszem!