Póréhagymás krumplikrémleves

Leesett idén az első hó! Legalábbis nálunk ez volt az első. Már nagyon vártuk, ugyanis két éve nem volt szerencsénk semmi hóhoz, az pedig elengedhetetlen része a télnek. Ha hó van, akkor hideg is van, ha hideg van, akkor meg levest kell enni. 

A "leek and potato soup" az angolok egyik nagy klasszikusa, amit még Tomi is hajlandó jó szájízzel megenni, ráadásul olcsó és gyors is. A hozzávalók a következők:

2 szép nagy póréhagyma, 3 közepes krumpli, vaj, tej, zöldségleveskocka (én mostanában knorr stock potot használok), só, bors.

A hagymát durván felszeletelem, a krumplit meghámoyom, és kockára vágom. Kevés vajon elkezdem fonnyasztani a hagymát, hagyom körülbelöl 10 percig, míg szépen meg nem puhul. Azután rádobom a krumplit, és felöntöm annyi zöldségleves-alappal, hogy még épp ne lepje el, majd hozzáöntök még kb 2-3 dl tejet. Sózom, borsozom, majd lefedve főzöm fél órát. Ezután leturmixolom, vagy nekiesem a botmixerrel, a lényeg, hogy gyönyörű, síma állaga legyen. Soda bread-del tálalom.

Vörösboros Báránysült

Villámgyors bejegyzés következik, attól függetlenül, hogy ezer éve nem írtam semmit. Ennek oka a most hat tehes gyönyörű kislányunk, Bella érkezése. A terhességem utolsó két hónapja borzalmas fáradsággal telt, így nem sok bonyolult fogás landolt az asztalon, inkább lustálkodtam és tévéztem főzőcske helyett... Mikor már volt időm főzni, akkor a fotózás és írogatás maradt el, most viszont, valami szerencsés csillagállásnak köszönhetően a gyerek alszik, Tomi tortellinit főz (dobozból), így van időm pötyögni végre. A következő kaját tegnap követtem el, Máté segített hagymát pucolni, Tomi meg gyipaciztatta a kisasszonyt, míg én összeraktam a hozzávalókat.

1 báránycomb (én két félből dolgoztam), 1 kg vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, 3 dl vörösbor, olaj, vaj, balzsamecet vagy vörösborecet, keményítő, só, bors, mentalevél.

A báránycombot megmosom, letörölgetem, majd egy késsel 2 cm mélyen megszurkálom. Süval s borssal átdözsölöm, majd egy kevés felforrósított olajon minden oldalát szép barnára megsütöm. Eközben a fele fokhagymát összezúzom, apróra vágom a rozmaringot, és kikeverem őket a vajjal. Ezzel a masszával dörszölöm át az elősütött húst. A hagymát vékonyan felszeletelem, majd abban a serpenyőben, amiben a húsokat elősütöttem megdinsztelem. rádobom a maradék fokhagymát, majd egy mély tepsi aljára borítom. Erre kerül rá a vajjal bekent hús, majd végül a vörösbor. Így teszem be letakarva a 200 fokra előmelegített sütőbe, amit fél óra után visszaveszek 160 fokra, így sütöm további két-két és fél órát. ezután a húst kiemelem az edényból, fóliával lefedem, és visszateszem a kikapcsolt sütőbe, hogy meleg maradjon. A hagymás szaftot átszűröm egy lábosba, majd elkezdem forralni. Közben kumplit főzök. Miután a lé felére elfőtte magát, egy kevés ecetet teszek hozzá, ezzel forralom még egy pár percig. Keményítővel sűrítem még egy kicsit, majd egy kevés vajat belekeverve fényesítem. Krumplipürével vagy tört krumplival tálalom, majd apróra vágott mentával szórom meg.

Huh... el sem hiszem, hogy végeztem... Háromszor ültem neki ezt a receptet megírni... Sebaj, talán most... Ja, ay iménti recept legszebb része a szósz, ami igazi angolosan készül, és nagyon finom. Igaz, egy kis párolt répa, meg brokkoli még mellé kerülne itt, de mi nem vagyunk oda a párolt zöldségköretekért annyira, így megmaradt magyarosra a dolog: krumpli, hús, nomeg a szaft. Meg egy kis bor. És törköly előtte a fiúknak...

Gnocchi Gorgonzola-szósszal és Spenóttal

Bevallom töredelmesen, ezt a bejegyzést is napok óta halogatom. Hihetetlen, de karácsony óta nem volt olyan pillanat, amikor ne lett volna valami fontosabb mint leülni, és blogolni arról, amit eszünk! Nem semmi! Sebaj, lassan talán itt a tavasz, akkor remélhetőleg már tovább tartanak majd az energiáim... Komolyan, ma gondoltam végig, hogy a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás helyett én mindig úgy érzem, mintha csak a munka lenne... De, hová tűnik a maradék 16 óra????

Ez a mai sem érdemelne általában bejegyzést, hiszen egy süket-néma csimpánz is el tudná készíteni, viszont szeretném, ha bekerülne a receptgyűjteménybe (ha belenéznél, katt ide), hogy legközelebb is eszembe jusson, ha problémám van a vacsi kitalálásával. A hozzávalók 4 főre:

2 csomag  kész gnocchi, 200 g friss spenótlevél, 150 g Gorgonzola (ha lehet, a krémesebb fajta), 1 marék cheddar reszelve, 2-3 marék grana padano vagy parmezán reszelve, 1,5 dl tejszín, szerecsendió, só, bors.

A gnocchit sós vízben megfőzöm, közben a tejszínben a sajtokat elkezdem olvasztani, ízesítem borssal és szerecsendióval, de nem sózom, mert a sajtok miatt elég sós lesz. A spenótot átmosom, majd lecsepegtetés nélkül bedobom a mikróba 2-3 percre, majd kiveszem, jól kicsavarom, beledobom a sajtszószos serpenyőbe, rámerem a leszűrt gnocchit, és azonnal tálalom. Ha lett volna a ház körül, megszórtam volna pirított diódarabokkal is, nagyon passzolt volna hozzá. Gyakorlatilag 10 perc elkészíteni, igazi "váratlanul betoppanóknak" való kaja.

A család nagy kedvence: Sztrapacska Csemiubival

Első körben le szeretném szögezni, igen, mások máshogy csinálják a sztrapacskán, én így, nem érdekel senki és semmi, én anyámtól ezt tanultam sztrapacska címszó alatt, ezen nőttem fel, nem célom a hagyományőrzés csak az, hogy finom ételt tegyek az asztalra a férjemnek, aki ezt a kaját egyenesen imádja. Sőt, tojást is teszek bele, nehogy szétessen a galuska, és nem reszelem a krumplit, mert lusta vagyok, sőt, brindza sincs a közelben, ezért tehéntúróval készítem, ráadásul Tomi nem is szereti a juhtúrót. Ja, és füstölt sajtot reszelek rá, mert az még kaját el nem rontott, ha egy kis olvasztott sajt került a tetejére. Egy szó mint száz, ez a mi családunk verziója.

1 kg krumpli, 1 tojás, annyi liszt, amennyit a galuska felvesz, 400 g túró, jó három ujjnyi füstölt szalonna, só, bors, füstölt sajt.

A krumplit robotgéppel lepépesítem, hozzákeverem a tojást, 1 tk sót és annyi lisztet, amennyit felvesz, a cél, hogy szaggatható állagú legyen, de ne olyan kemény mint e a nokedlitészta. Forró vízben kiszaggatom. Az én nokedliszaggatóm még azokból az időkből származik, amikor kiköltöztünk Angliába. Az én leleményes férjem ugyanis nagy siránkozásomra, miszerint nem találok sehol nokedliszaggatót, egyik nap hazajött, és letett elém az asztalra egy pizzasütőlapot. Ez egy nagy kerek, lukacsos teflon tepsi volt, épp akkora, mint a legnagyobb lábosom. Így megoldódott a kitámasztás problémája is, nagyobb felületen könnyebb is volt szaggatni, ráadásul a teflonbevonat miatt a tisztítása is nevetségesen egyszerű volt. Azóta is csak ezt használom.
Tehát kifőzöm a galuskát. Közben a pörcöt mikróban kisütöm, és egy nagy tepsibe öntöm. Erre merem rá fokozatosan a kifőtt galuskát, sózom, borsozom, eloszlatom rajta a túrót. Amikor kész, megszórom sajttal, majd betolom a grill alá pár percre, hogy szépen megpiruljon. Forrón, csemegeuborkával tálalom. Nagyon kiadós, könnyű nagy adagban elkészíteni, ráadásul jól tűri, ha órákkal hamarabb össze van készítve, bár én ilyen eseteben több túrót szeretek használni, nehogy kiszáradjon. A végtelenségig variálható, lehet kaprot tenni bele, vagy az előbb említett juhtúróféleségeket tenni bele, de finom a káposztás verziója is. Ez egyetlen, amit nem szeretek vele kapcsolatban, az a mosogatás.

Sajttal töltött csirkefilé baconbe göngyölve

Semmi ötletem nem volt ma a vacsorát illetően, ezért rábíztam magam a Waitrose akciós kínálatára. Negyed áron sikerült így vennem csirke felsőcomb filét és salátá, így már csak a Lidlben kellett kiegészíteni a bevásárlást. Amiből dolgoztam:

7 kis csirke felsőcomb filé, 1 mozzarella, 7 szelet bacon, só, bor, kevés olaj, cérna

A combokat kiterítettem, sóval, borssal ízesítettem, a sajtot csíkokra vágtam, felgöngyöltem, szorosan betekertem egy-egy baconnel, majd serpenyőben egy kevés olajon pirosra sütöttem minden oldalát. A göngyölegeket cérnával rögzítettem, mert elfogyott a fogpiszkálóm, és sajna nincsenek hústűim. Miután megsültek, tepsibe tettem őket, és előmelegített sütőben 180 fokon 20-25 percig tovább sütöttem. Ezalatt a krumplit meghámoztam, feltettem főni, majd krumplipürét készítettem belőle vajjal, tejföllel, egy kevés szerecsendióval. Citromos-olivaolajas öntete kevertem ki a salihoz, így ettük. Finom volt, bár 3 főre éppen csak elég. Tominak kifejezetten ízlett, meg is állapítottuk, hogy a baconös-sajtos dolgok jól el vannak találva.

Ciderrel Sült Bőrös Malac

A szemeim csak félig vannak nyitva, ezért gyors leszek. Anyával volt egy elég lehangoló beszélgetésünk, semmi különös, csak a rossz hírek. Addigra a vacsi már a sütőben volt, jól meg is pörköltem a tetejét. Ezt leszámítva nagyon finom, puha, ízletes lett a husi, a köretről már nem is beszélve. Amit használtam:

2 szép darab bőrös malachúst, 1 fej hagymát, 4 szem almát, 4 krumplit, oldalas fűszerkeveréket, vagy sót, borsot, paprikát, köménymagot, 1 üveg cidert, csakis somersetit, egy pár ág rozmaringot.

A húsokon a bőrt beirdaltam, bedörzsöltem fűszerkeverékkel, az almákat, krumplit és hagymát nagy darabokra vágtam, majd leraktam egy kicsit megolajozott tepsi aljára. Rátettem a malacokat is, meglocsoltam ciderrel, majd előmelegített sütőben (200 fok) sütögettem. Nem tudom meddig, de 10 perccel hamarabb ki kellett volna venni, az tuti. Közben Tomi is és én is egyszer megkentük egy vízből, olajból és ciderből álló glazezzel, ami miatt szép fényes kellett volna, hogy maradjon. Miután megsült, vágódeszkán tálaltam egy szelet friss kenyérrel, és egy nagy pohár jéghideg ciderrel. Finomabb lett mint hittem volna, az almaíz jól átjárta a husit. Most irány az ágy... Jó éjt!

Töltött paprika petrezselymes krumplival

Anya legutóbbi látogatása óta féltve őrizgetek hat otthoni paprikát a fagyasztóban, ugyanis itt csak kaliforniait lehet kapni. A törököknél persze láttam, de kizárólag Londonban. Tervezem felfedezni Exeter ilyen jellegű lelőhelyeit is, addig is azonban be kell érnem a felhalmozott készletekkel. Más fel sem merült velük kapcsolatban, csakis töltött paprikaként végezhették. Hozzávalók:

8 paprika (nekem csak 6 volt, ezért 2 tölteléket gombócként főztem meg), 500 g darált disznóhús, 100 g rizs, fél fej hagyma, 150 g sűrített paradicsom, 600 ml paradicsom passata, 1 tojás, egy nagy marék friss petrezselyem, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 1 kk pirospaprika, cukor, olaj, 2 ek liszt, 2 zöldségleveskocka.

A hagymát nagyon apróra vágom, kevés olajon megfonnyasztom, miután kihűlt, összekeverem a rizzsel, a tojással, a hússal, sózom, borsozom, beleteszem a paprikát, a zúzott fokhagymát, majd jól kidolgozom. A paprikákat előkészítem, csumáját kivágom, ereit, magházát eltávolítom. A töltelékkel lazán betöltöm, majd félreteszem. Egy lábosban kevés olajon rántást készítek, paradicsompürével hűtöm le, majd hozzáadom a forró zöldséglevest, majd csomómentesre keverem. Hozzáadom a passatát, majd cukorral, sóval ízesítem. Jól kiforralom. A paprikákat egy nagyobb lábosba teszem, ideális esetben egy rétegbe, majd meglocsolom a paradicsommártással. Forrástól számított 1 órát főzöm nagyon alacsony lángon. 20 perccel tálalás előtt az előzőleg meghámozott és kockára vágott krumplit felteszem sós vízben főni, egy másik serpenyőben a 2 jó nagy marék finomra vágott petrezselymet vajon megforgatok, erre dobom rá a leszűrt főtt krumplit. Ráteszem a fedőt, alaposan összerázom, végül tálalom. Egy szelet friss kenyérrel törölgetem ki a tányért. Fenomenális!

Egyik kedven ételem, egészséges, finom, nyári. Kár, hogy nálunk már ősz van.

A fényképezőgép eladója azóta sem jelentkezett, bár reggel feljelentettem az Ebaynél. Igaz, ők sem jeleztek még vissza. Mélységesen el vagyok keseredve miatta, de tényleg. Szimplán nem fair ezt csinálni. Mindketten nagyon fáradtak vagyunk, érezni, hogy már csütörtök van. A holnapi nap gyilkos lesz, 5kor hazaérek, majd 7re megyek Caroline-ékhoz. Remélem éjfél körül hazaérnek majd. 

Ja, ma van Gergő szülinapja, nomeg ma lenne Petié is. Döbbenetes, hogy már nem él. Felfoghatatlan. Ráadásul Tomi ma kapott egy üzenetet, hogy Erika anyósa meghalt ma. Szegény, mondta Erika, hogy nagyon beteg volt, és nem biztos, hogy megéri a karácsonyt, hát, ez így is lett. Nehéz lehet most nekik. Ez mindig nagyon nehéz. Gondolunk rájuk.

Slambuc

Ezt a mait nem fogom túldicsérni, baromi fáradtan értem ugyanis haza egy barátnőmmel, aki nem érdekel, ha látja a tegnap éjfélkor félbehagyott nagytakarítás maradványait, mikor csöngettek a régi lakótársak, akiktől szabadulni lehetetlenség volt... ÁÁÁ, nem is folytatom... Leültek, én meg vacsit főztem, Slambucot, mert nem volt elég a krumpli egy nagy kondér paprikás krumplihoz, így gyarapítani voltam kénytelen egy kevés csuszatésztával. Ami kellett:

250 g csuszatészta, 1 fej hagyma, jó 2 ujjnyi füstölt szalonna, 1 szál kolbász, krumpli, só, bors, pirospaprika, őrölt kömény, egy paprika és egy paradicsom, ha van.

A szalonnát kisütöm, én mikróban szoktam, hogy ne csapkodjon, majd e zsírját beleöntöm egzylábasba, rá a tésztát, majd szép aranyszínűre pirítom. Hozzáadom a hagymát és a kolbászt, egyszer-kétszer átkeverem, majd pirospaprikával hintem meg, rá a krumpli jön, pár kavarás, kevés víz, meg a fűszerek. Addig párolom így, folyamatosan pótolva a vizet rajta, míg a krumpli megpuhul.

Uborkával tálalom, nomeg finom friss kenyérrel, ami persze már totál perverz szintre emeli a szénhidrátfogyasztást. Érdemes ezt most begyakorolni, még jól jöhet válság és háború idején. Most megyek fürdeni, meg duzzogni még egy kicsit, azoknak meg, akik váratlanul készülnek látogatóba menni azt üzenem, hogy """!"+!fdeDF"!"hgchv"+RdgisejrlnjF+!"""'''!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!