Csicseriborsó (plusz a hűtő tartalma) Fasírt Pitában

Tegnap mindent, amit találtam a ház körül jól összedaráltam, és ez lett belőle. Egy finom csicseriborsó fasírt. Máskor is megcsinálom majd, mert Bellának nagyon bejött, ráadásul állagából adódóan minden gond nélkül adhatom a kezébe bárhol, se nem morzsálódott, se nem mázolta össze a ruháját vele. A hozzávalók persze variálhatók, attól függően, hogy ki mit talál a hűtőjében, a lényeg inkább, hogy a megfelelő állagot eltaláljuk, hogy ne essenek szét a fasírtok sütés közben. Amit én tettem bele:

1 csicseriborsó konzerv (leszűrve, átmosva), egy nagy csokor friss petrezselyem, 4 koktélparadicsom, 1 kis lilahagyma, 1 szál újhagyma, 1 kis marék reszelt sajt, 1 kis répa reszelve, 1 kismarék fekete olivabogyó, egy nagy marék kukoricapehely, 1 nagy tojás, só, bors, őrölt kömény, 1 kk pirospaprika, löttyintésnyi olivaolaj, 1 ek liszt, plusz olaj a sütéshez.

Ezeket mind beletettem a robotgépbe, és összedaráltam. Nem teljesen, csak épp annyira, hogy minden kicsi darabokban szerepeljen benne. Hagytam egy pár percet állni, fasírtokat formáztam belőle. Nekem 12 darab lett. Egy serpenyőt megkentem olajjal, és közepes lángon mindkét felét szép pirosra sütöttem. Pitákat félbe végtam, betettem a kenyérpirítóba egy kicsit átmelegedni, majd salátával, uborkával, retekkel töltöttem , belenyomtam még egy fasírtot is, és fokhagymás görög joghurtot kanalaztam rá.

Tonhalas-Brokkolis Spaghetti

Ez a recept nem több, mint a címe. Hétköznap vacsira tökéletes, nincs benne semmi különleges brillír,se trükk, viszont valamelyik nap, mikor ismét Bellával közösködtünk az ebéden olyan jót ettünk belőle, hogy gondoltam felteszem ide is. A hozzávalók:

1 konzerv tonhal, 250 g spaghetti, 1 kis fej brokkoli, 2 gerezd fokhagyma, 1 citrom, 1 marék petrezselyem, 2 marék parmezán, olivaolaj, só, bors.

A tésztát felteszem főni. Közben a fokhagymákat vékony szeletekre vágom, majd jó 3-4 ek olajban elkezdem sütni őket. Erre ráreszelem a citrom héját, rádobom a durvára vágott petrezselymet. 6 perc után a tésztához dobom az apró rózsáira szedett brokkolit, és további 4 percig főzöm. Leszűröm, jól összeforgatom a fokhagymás, petrezselymes olajjal, majd rádobom a tonhalat is, és a citrom levét. Ha kell, egy kevés extra szűz olivaolajjal még ízesítem, sózom, borsozom. A végén parmezánnal forgatom át, és tálalom. Bellának nem tettem annyi citromot, és olajat hozzá, viszont egy kanál tejszínt igen, hogy finom krémes legyen. Nekem jó volt nélküle is. Egészséges, olcsó, gyors, finom.

Házi Halrudacskák Avokádós Borsópürével

Jó, jó... tudom, első hallásra nem olyan vonzó a borsópüré dolog, én sem voltan oda érte sokáigüsokáig, de most, hogy Bellával közösen ebédelünk, praktikus választásnak tűnt. Az avokádó csak úgy került képbe, hogy épp megpucoltam egyet neki, és a maradék (3/4ed avokádó) ott díszelgett a konyhapulton. Összességében jó kis kaja ez, bár egy kevés sültkrumpli nem árt mellé, ha az ember kiadósabb ebédre vágyik. Amit használtam hozzá:

2 szelet fagyasztott tengeri halfilé, liszt, 1 tojás, 2 teljeskiőrlésű pita ledarálva, só, bors, reszelt citromhéj, olaj a sütéshez. A püréhez: 300 g fagyasztott borsó, egy kis csokor menta, 3/4ed érett avokádó, 1 ek olivaolaj, só, bors.

A halakat ujjnyi darabokra vágom, konyhai papírtürlőval jól leitatom, enyhén sózom, borsozom, majd bepanírozom. (liszt, tojás, morzsa, blablablabla...)Nem volt itthon zsemlemorzsám, de a friss "pitamorzsa" tökéletesen helyettesítette. Ehhez kevertem a citromhéjat is. Kevés olajban kisütöttem őket.

Közben a borsót nagyon kevés vízzel megpároltam, a végén hozzádobtam a mentét, majd összepürésítettem az avokádóval. Olivaolajjal, citrommal, sóval, borssal ízesítettem. Tádáááám! Kész is.

Hamburger újraértelmezve: Chorizo and Bean Burger

A heti menü összeállításánál találtam rá erre a receptre a BBC honlapján (eredetiért ide katt). Megtetszett, gondoltam ma este kipróbáljuk, persze egy kicsit átírva a ház körül fellelhető hozzávalók szerint. Helyből dupla adagot csináltam, mert holnap napközben kirándulni készülünk, ez meg remek piknikcuccnak tűnt. Az angol szoszidzsot :) leszámítva nincs benne semmi gáz alapanyag, ezért még Bellát is megkínáltam vele, aki nagyon hálásan lakmározta a kis burgergalacsinokat a tányérjéról. A hozzávalók:

A húspogácsákhoz: 6 angol kolbász (azt én otthon mondjuk 200 gramm darált sertéshússal helyettesíteném, és tennék hozzás plusz sót, borsot, fokhagymát), 200 g magyar lecsókolbász a mélyhűtőből, 1 tojás, egy nagy marék friss petrezselyem, 1 konzerv tesco "taco" babkeverék, fél lime leve. Ezen kívül: 4 darab kis ciabatta, hagyma, paradicsom, salátalevél, uborka, a lime másik fele, tejföl, avokádó.

A recept mint mindig, halálosan egyszerű, a kolbászokat megszabadítom a bőrüktől, beledobálom a többi hozzávalóval őket a robotgépbe, pulzálok rajta párat, majd pogácsákat formázok belőle. Elég lágy a massza, de szépen összeáll majd sütés közben. Kevés olajon egy serpenyőben mindkét felét megpirítom (3-3 perc), majd forró sütőbe tolom (amiben előzőleg a ciabattákat készre sütöttem), és további 10 percig sütöm. Összedobom a burikat, és kész is. Fimon, és a babtartalma miatt kicsit kiadósabb is, mint a hagyományos húspogácsa.

Sütőtökös Árpagyöngysaláta Balzsamos Vinaigrettel

Kacifántos név, igaz? Majdnem minden szerepel benne, amiből tulajdonképp a saláta felépül. Furcsa, hogy otthon nem nagyon terjedtek el a meleg saláták. Pedig megfelelően fecicomázva remek gyakran önálló fogásként is megállják a helyüket. Ezt a mait mondjuk épp a vacsora köretének szántam, grillezett husik mellé, nomeg a baba is ezt fogja ebédelni, temészetesen öntet nélkül. Az árpagyöngyöt valamiért tomi nagyon szereti, a rizzsel ellentétben, így ahol tehetem, ott ezzel helyettesítem. Rakott cuccokban, vagy töltelékben szerintem is sokkal jobb állaga van, és imádom azt az apró roppanásást, mikor az ember ráharap. Élvezet enni, de tényleg. a tegnapi rakott kelhez főztem eleve gerslit használtam, így ma már nem kellett bajlódnom a mai előfőzésével sem. No, de lássuk a hozzávalókat:

1 csésze árpagyöngy, 1 kisebb sütőtök, 3 közepes fej lilahagyma, egy ág friss rozmaring, 3 marék fagyasztott brokkoli, balzsamecet, extra szűz olivaolaj, dijon mustár, fokhagyma, só, bors, esetleg juharszirup.

Az árpagyöngyöt enyhén sós vízben megfőzöm, leszűröm. A sütőtököt megpucolom, és durván felkockázom. A megtisztított lilahagymákat cikkekre vágom, és a tökkel együtt tepsibe teszem. A rozmaringot lehúzom a száráról, és egy kevés olivaolaj, só és bors kíséretében ez is megy a tepsibe. A kezemmel átforgatom, és 200 fokos sütőben puhára sütöm. Közben a kis darabokra szedett brokkolit megpárolom. A vinaigrettehez 6 ek extra szűz olivaolajat összekeverek 5 ek balzsamecettel, 1 tk dijon mustárral, 1 zúzott fokhagymával. Sózom, borsozom, majd belecsepektetek egy kevés juharszirupot. Mindezt érdemes elmosott befőttesüvegbe adagolni, ahogy Jamie Oliver szokta, lezárni, és jól összerázni. Kis öblítés, és mehet is az üveg a szelektívesbe. A salátát összeállítom, ügyelve, hogy ne törjenek össze a puha zöldségek, meglocsolom a vinaigrettel, és melegen tálalom. 

Ebédnek, előételnek lehet még "tunningolni" egy pár kanál ricottával, olivaolajban ázó aszalt paradicsommal, vagy olivával.

Rusztikus Gombakrémleves

Feltűnt már, hogy minden olyan ételt, ami úgy néz ki, mint a sár a rusztikus jelző kíséri? Na, ez a mai nagyon rusztikus, mert tényleg jó ocsmány első ránézésre. Régen szórakoztam a leturmixolt gombakrémleves további szűrögetésével, de most, hogy a túlélésért küzdök, nem igazán érdekelnek az ilyan apró részletek. Ízre jó persze, csak nem túl elegáns. Hozzávalók:

Olivaolaj, 2 gerezd fokhagyma, 1 kis fej hagyma, 300 g csiperke, 1 csipet szárított porcini, tej, esetleg tejszín, 8-10 zsályalevél, só, bors, zöldségalaplé (knorr stockpot-ból)

Az olivaolajon elkezdem sütni a zsályaleveleket, és az apróra vágott fokhagymát, majd rádobom a megtisztított, feldarabolt gombát, és az előzőleg beáztatott porcini gombát is. Sózom, borsozom. Hagyom, míg levet ereszt. Ezután felöntöm a zöldségalaplével, 10 percig főzöm. Tejjel összeturmixolom, ízesítem, és kész. Petrezselyemmel megszórva, kenyérdarabokkal tálalom.

Zsályás Sütőtökkrémleves

Hat napja kezdtük Bellánál a hozzátáplálást. Ez a mi esetünkben nem nagy cécó, lévén én magam is imádom a zöldséges kajákat, így egyszer-egyszer biztos előfordul majd, hogy nagyon hasonló fogásokat eszik a család apraja nagyja. Ez a sütőtökleves volt az első, ami ebből az apropóból készült. Nem olcsó kaja, persze nem a hozzávalók miatt, hanem azért, mert hosszan sütni kell a tököt, ami a mai gázárakat tekintetbe véve tiszta pazarlás, én viszont a dolgot összekötöttem egy kenyérsütéssel, és egy pástétomnak szánt padlizsán megsütésével is, így talán nem volt feleslegesen bekapcsolva sütő órákra. A hozzávalók:

2 gerezd fokhagyma, 1 közepes fej hagyma, vaj, olivaolaj, 5 zsályalevél, 1 puhára sütött sütőtök húsa, 1 dl tejszín, 1 knorr zöldségleves stock pot, vagy akármilyen zöldségleves alap, só, bors, 1 kanál méz, egy kisujjnyi darab kolbász.

A felvágott hagymát, és a vékonyra szelt fokhagymákat olaj és vaj keverékén elkezdem dinsztelni, hozzádobva a zsályaleveleket is. Mikor már szép puhák, sózom, borsozom, és hozzáadom a sütőtökhúst. felengedem a zöldséglevessel, és 10 percig közepes lángon főzöm, hogy a hagyma tovább puhulhasson. Ezután hozzáadom a tejszínt, és alaposan botmixerrel leturmixolom. Minél krémesebb, annál jobb. Ízesítem, ha kell, én tettem bele egy kanál mézem még, hogy tovább fokozzam az édes-sós kontrasztot. A kolbászt nagyon apró kockára vágtam, és egy egy tk olajon kisütöttem a zsírját, majd ezzel meglocsolva, darabkákat rádobálva tálaltam. Magamnak, egy késhegynyi csilit is tettem a tetejére, és soda bread-del ettem. Bella persze csak pürésítve kata a tököt, minden egyéb ízesítés nélkül, de terveim szerint egy hónap múlva már ő is kap bele majd egy kis vajon megfuttatott zsályalevelet. Ahogy elnézem az étvágyát, azt is imádni fogja!

Póréhagymás krumplikrémleves

Leesett idén az első hó! Legalábbis nálunk ez volt az első. Már nagyon vártuk, ugyanis két éve nem volt szerencsénk semmi hóhoz, az pedig elengedhetetlen része a télnek. Ha hó van, akkor hideg is van, ha hideg van, akkor meg levest kell enni. 

A "leek and potato soup" az angolok egyik nagy klasszikusa, amit még Tomi is hajlandó jó szájízzel megenni, ráadásul olcsó és gyors is. A hozzávalók a következők:

2 szép nagy póréhagyma, 3 közepes krumpli, vaj, tej, zöldségleveskocka (én mostanában knorr stock potot használok), só, bors.

A hagymát durván felszeletelem, a krumplit meghámoyom, és kockára vágom. Kevés vajon elkezdem fonnyasztani a hagymát, hagyom körülbelöl 10 percig, míg szépen meg nem puhul. Azután rádobom a krumplit, és felöntöm annyi zöldségleves-alappal, hogy még épp ne lepje el, majd hozzáöntök még kb 2-3 dl tejet. Sózom, borsozom, majd lefedve főzöm fél órát. Ezután leturmixolom, vagy nekiesem a botmixerrel, a lényeg, hogy gyönyörű, síma állaga legyen. Soda bread-del tálalom.

Bruschetta a beeső vendégeknek

Ma egy ismerősünk barátja elvitte átnézni az autót, mert jövő héten menne műszakira. Mivel nem volt biztos, hogy felugranak vacsizni és meginni egy pohár bort vagy sem, úgy gondoltam, tutira megyek, és összedobok egyet a kedvenc bruschetta toppingunkból. Mivel a csinosabbik salátalevelet megettem ebédre,  nagy salátázás nem volt mellé, pedig úgy lett volna az igazi. A recept végtelen egyszerű, én robotgépbe dobálok mindent, akinek viszont nincs, az nyugodtan feldarabolgathatja a hozzávalókat apróra, és összekutyulhatja úgy- a végeredmény ugyanaz lesz, csak kicsit több időt igényel. Ami megy bele:

2 gerezd fokhagyma, 2 friss, érett paradicsom, 3 ek olajban úszkáló aszalt paradicsom, 3 ek paradicsom sűrítmény, 2-3 anchovy filé, 1 marék fekete olivabogyó, friss bazsalikom, friss oregánó, olivaolaj, egy kis darab csilipaprika (opcionális, nálunk csak az enyémbe kerül sajnos)

Zutty bele a robotgépbe, nem kell teljesen lezúzatni vele, csak épp, hogy kenhető legyen. Ezután egy nagyobb ciabattát felszeletelek srégen, úgy, hogy szép nagy ovális szeleteket kapjak, ezeket 220 fokos sütőben a rácson egy kicsit előpirítom. Addig egy nagy vágódeszkára nyomok egy gerezd fokhagymát, megszóróm apróra vágott oregánóval, meglocsolom olivaolajjal jó alaposan, megsózom, majd a sütőből kikerülő szeletkéket szépen megmártogatom ebben a cuccban. Visszateszem a rácsra, ráhalmozom a toppingot, teszek rá egy szelet mozzarellát, és irány a grill. Miután megsült, tálra rendezem, és olivaolajjal locsolgatom meg. Ilyenkor jöhetnek az ízesített olajak, tegnap az enyém csilis olivaolajjal landolt a tányéron.

Villámgyors Tejszínes Fokhagymakrémleves

Mostanában nem jutok el addig, hogy feltegyem a kajákat, amiket főztem. Ez persze tényleg nem azt jelenti, hogy nem eszünk semmit, vagy állandóan mirelit kaján élnénk, ennél az ok jóval összetettebb. Az egészről ez az átkozott óraátállítás tehet. Mint már párszor említettem, én 5ig dolgozom, a munkahelyem kb 4 percre van a lakásunktól. Az üzletek a kettő pont helyezkednek el, így hazafelé kb még 20 perc beiktatni egy kiadós boltba-menést. Eddig nem is rossz. Normál esetben kitalálom délután mit főzök, megveszem a cuccot hozzá, így kaja időigényességétől függően 6-7 körül kész is vagyok. Tomi, amikor a közelben dolgozik általában 6 körül esik be, mostanság ez inkább hét-negyed nyolc. ilyenkorra én vérfarkasok éhségével küzdve azonnal tálalok, és zaba. Persze tolok pár fotót előtte, de nem veszek állványt elő, nem játszom a fényekkel (ami eleve komplikált a narancssárgás fényű energiatakarékos ízzórengeteg közepette), még szép kiegészítőket sem pakolászok ki. Eleve bukott ügy ugye, mert totál sötét van már 5kor, így majdnem reménytelen szép, életteli fotókat csinálnom. Vacsora után tehát általában feltöltöm a képeket a gépre, és megállapítom, hogy kár lenne akármelyikkel elcsúfítani a blogot. Egy szó mint száz, tavaszig marad hétvégi fotózkodás, nomeg a mennyei nyugalomban elköltött ebédek, amik általában nem túl nagy szakácsteljesítmények, annál gyorsabbak viszont, hiszen mind abban az áldott egy órás ebédszünetben születik meg. Ilyen ez a mai is, a fokhagymakrémleves. Hozzávalók: (2-3 főre)

2 gerezd fokhagyma, 1 ek olaj, 1 ek liszt, 1 zöldségleveskocka, 1 dl tejszín, 1 dl tejföl, pirítós és snidling vagy petrezselyemzöldje a tálaláshoz.

A lisztből és olajból világos rántást készítek, rádobom a zúzott fokhagymát, így hagyom lassú tűzön pirulni egy pár percig. Közben vizet forralok, beledobom a leveskockát, alaposan elkeverem. A rántást félrehúzom, kevés hideg vízzel felengedem, majd gyorsan csomómentesre keverem. Ezt felöntöm a hozzávetőleg fél liter alaplével, összeforralom, hozzáadom a tejszínt és a tejfölt, utoljára megvárom, míg felmelegszik, majd pirítóssal tálalom. Természetesen csak tejföllel, csak tejszínnel, sőt, fogyókúrás napokon tejjel is tökéletes (utóbbi esetben persze csökkentve az alaplé mennyiségét), én csak azért használtam mindkettőt, mert épp volt a hűtőben egy kevés maradék.

Lasagne Spenóttal és Gorgonzolával

Mostanában nagyon felborult az életem, már ami Tomi étkeztetését illeti, ugyanis minden nap más helyre jár dolgozni. Ez egyfelől azt jelenti, hogy különböző időkben kelünk, néha van rendes reggeli, néha este kell szendvicset kenni neki, másfelől viszont minden nap estére derül ki, hogy egyáltalán van e mikró a siteon, vagy hideg ebédek vagyok kénytelen csomagolni. Ilyen megfontolásból például tegnap, potato skint készítettem neki, ami nagyjából a töltött krumplinak felel meg, csak kisebb falatokból áll, és ropogós a külseje. Ma már ölni tudtam volna viszont egy kiadós vacsoráért, ezért úgy döntöttem, ha esik, ha fúj, én Lasagne-t készítek. Ki is olvasztottam egy adag darált húst, mikor az én drágám felhívott, hogy holnap hideg élelmet kér. Gondoltam, sebaj, lesz kifogás arra, hogy miért nem húsos a vacsi, így gyorsan megsütöttem neki a húst fasírtnak, én meg nekiugrottam egy ízig-vérig húsmentes spenótos lasagne-nak. Azért nem írom, hogy vega, mert a parmezán nem vegetáriánus sajt, bár, aki nem ennyire picky, az vegye úgy, hogy a recept vegetáriánus. Delia Smith könyvéből vettem kölcsön, már többször bevált egy kis álatalkítással, egyik a sok kedvencem közül. Hozzávalók:

A fehét szószhoz: 850 ml tej, 50 g vaj, 50 g liszt, 60 g parmezán, babérlevél, só bors.
A spenótos réteghez: 600 g baby spenótlevél, 250 g quark, ricotta vagy bármilyen krémsajt, 200 g gorgonzola, 50 g fenyőmag, szerecsendió, só, bors, egy kevés vaj, mozzarella és cheddar a tetejére.

Először a szószt készítem el. Ehhez fehér rántást készítek, azaz a vajon a lisztet elkezdem pirítani, nagyon ügyelve, hogy el ne színeződjön, majd felengedem a tejjel, és addig hevítem, míg szépen elkezd sűrűsödni. Közben beledobom a babérlevelet, sózom, borsozom. Miután nagyjából felforrt, leveszem takarékra, és további 5 percig főzöm. Ezután elzárom alatta a gázt, belekeverem a parmezánt, majd egy fóliával légmentesen lezárom, hogy ne "bőrösödjön" meg a szósz.
Ezután egy nagy serpenyőt elkezdek melegíteni, ezen kb 1 perc alatt a fenyőmagokat megpirítom. Figyelem könnyen elég, amint színt kap, vegyük ki a serpenyőből egy hideg tányérra. Ezután ugyanebben a serpenyőben egy kevés vajat olvasztok, erre dobom rá az előzőleg megmosott és nagyon alaposan lecsepegtetett spenótot, ráteszem a fedelét, és kb 2-3 percig párolom. Elzárom alatta a gázt, majd megvárom, hogy kihűljön egy kicsit. Amint már kézzel fogható, késsel kis darabokra vágom, egy tálban hozzákeverem a quarkot, a gorgonzolát, egy kanál fehér szószt, sózom, borsozom, belenyomom a gerezd fokhagymát, majd egyenletes állagúra keverem ki.
Egy tepsi aljára kevés fehér szószt teszek, elkenem, ráteszek egy réteg lasagne tésztát, aztán a szószt, majd a spenótos réteget, megszórom a fenyőmaggal és frissen őrölt borssal. Teszek még egy kis sajtot rá, majd jöhet a következő réteg. Ezt így ismétlem addig, míg el nem fogynak az alapanyagok, ez nekem a nagy tepsimben 3 réteget jelent. Aki magasabbra szereti készíteni, az tegye kisebb tepsibe, bár Tomi a nagy felületű olvasztott sajtért van oda, én ezért csinálom így. A lényeg, hogy a sort egy szósz és spenótréteg zárja, ezt szórjuk meg végül sajttal és teszünk rá mozzarella szeleteket. 180 fokos előmelegített sütőben 50 perc alatt készre sütjük. 4 éhes felnőtt bőven megvacsorázik ebből a mennyiségből.
A kép még mindig nem az igazi, majd talán hétvégén rájövök, hogy hogyan kell este is jól alakítható képeket csinálni, ugyanis a baj az, hogy mire a vacsival végzek, addigra kint totál sötét van, bent meg mindenütt energiatakarékos ízzó van, aminek a fényét a kis buta Sony ki tudta cselezni, a Nikonnal viszont még nem jöttem rá a trükkjére. Sebaj, ami késik nem múlik, addig meg maradnak a besárgult képek.

Risotto alla Zucca, avagy "Már megint sütőtök, Kicsim???"

-Igen, sütőtök, mert szezonja van, olcsó, egészséges, és nem kell minden nap húst enni!- válaszoltam kissé ingerülten Tominak a serpenyőben gőzölgő vacsora felett. Ő, ha tehetné, minden nap sajttal-sonkával töltött pulykát vagy steaket enne, természetesen saláta nélkül, csak krumplipürével. Ő már csak ilyen. Én meg beteg tudok lenni, ha nincs zöldség az asztalon. A mázli az, hogy én főzök, ő meg mindig elköveti azt a hibát, hogy azt válaszolja a "mit főzzek ma vacsira" kérdésre, hogy ötlete sincs, ezzel átengedve a menü kiötlésének jogát. Így lett tehát ma a vacsora sütőtökös rizottó. A recept egy kolléganőmtől kapott receptkönyvben szerepel. Hozzávalók:

1 közepes sütőtök (pumpkin vagy butternut squash), 300 g Arborio rizs, 500 ml zöldség- vagy csirkealaplé, 3 marék reszelt parmezán, egy-két zsályalevél, vaj, olivaolaj, só, bors.

A tököt megtisztítom, meghámozom és felkockázom. A magokat egy sütőpapíron a sütőben kissé megpirítom, tökéletes csemege tévénézéshez. Az előkészített tököt serpenyőben egy kevés olajon megfonnyasztom, egy ujjnyi vízzel felengedem, majd puhára főzöm körülbelül 10 perc alatt. Sózom, borsozom, majd botmixerrel pürésítem. Egy nagy serpenyőben eközben olivaolajon a riszt elkezdem pirítani, ráteszek egy kevés tökpürét, majd alaplevet, majd ezt addig ismétlem szépen, fokozatosan, míg a rizs majdnem kész. Vigyázat, a rizsnek nem szabad mászkásnak lennie, akkor jó, ha egy nagyon kicsit még kemény. Hozzáadom a parmezánt, egy jó evőkanálnyi vajat, a maradék felkockázott, főtt tököt, majd zsályás olivaolajjal és friss parmezánnal tálalom.

Őszköszöntő Chilis Sütőtökkrémleves

Hú, micsoda nap. Vezetni tanítottuk újdonsült kis barátomat ma... hát, mit ne mondjak, halálfélelmem volt. Minden borzalom ellenére, valami csoda folytán mégis megúsztuk egy darabban, így a gyönyörű őszi napsütésben megálmodott őszköszöntő vacsorámat végül sikerült elkészítenem. Hozzávalók:

1 sütőtök, 1 fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, kevés vaj, olivaolaj, só, fehérbors, füstölt pirospaprika, 2 nagy piros chilipaprika, 150 ml tejszín.

A tököt felkockázom, majd 180 fokon fél óra alatt puhára sütöm a sütőben a chilivel együtt. Egy fólián a magokat is beteszem mellé. A vajat és az olivaolajat elkezdem felhevíteni, a felaprított hagymát megfonnyasztom rajta, sózom, borsozom, majd hozzáadom a puha tököket, felengedem annyi vízzel, amennyi ellepi, majd forrástól számított 5 percig főzöm. Ezután robotgépben pürésítem, kikeverem a tejszínnel, utoljára összeforralom, majd egy szitán keresztül utoljára átpasszírozom, hogy még krémesebb legyen. Lassan hozzáadom a chilit is, ezzel állítva be a leves csípősségét. Melegen tálalom, magos pirítóssal tálalom.

Miután befejeztem a levest, Tomival még volt egy körünk az ügyeleten is, semmi komoly, csak van szegénykémnek egy csúnyán begyulladt lábkörme, amit jobbnak gondoltunk megmutogatni a nővérkéknek... Szóval, ez a mai nap elég érdekes volt, finom cider és antipasti a parton, majd félelmetes pillanatok az úton hazafelé, autószerelés, ügyelet... Jobb erre inkább aludni egy nagyot.

Gazpacho és Zöldbabos-Ricottás Quiche

Nincs ma jó napom. Az egész kezdődött azzal, hogy kaptam egy levelet a fényképezőgépem eladójától, hogy tulajdonképp ő nem is akarja eladni ennyi pénzért, és véletlenül rosszul rakta fel a netre a hirdetést, és bocsi. Na, neeeem, gondoltam, írtam neki egy hiperformális levelet, aminek tartalma kb annyi volt, hogy "mi az anyádat képzelsz", megfenyegettem, hogy bíróságra viszem az ügyet, és megkértem, hogy postázza el azt az átkozott gépet. A vicces az, hogy vasárnap óta technikailag az az én tulajdonomat képezi, hiszen a pénz az ő számláján van, és egy legális, tiszta aukción nyertem. Én már azt megvettem. Épp csak a szállítás nem történt meg. Mindegy, nem érdekel, ha holnapig nem jelentkezik feljelentem a szemetet. Most a kajáról.
Nem fogok hazudni, nem volt nagy szám, de annyira nem volt kedvem főzni, ráadásul egy barátnőm kávézgatott nálunk munka után, ilyenkor nekem elég nehéz koncentrálnom... Mindegy, rossz nem volt, különösen a salátaöntet dobta meg a dolgot. A gazpacho Spanyolországból jött még dobozban, azt Tomi nem is kért, cak én ettem belőle. A quiche meg úgy jött, hogy beugrottam hazafelé a Waitroseba, ahol ilyenkor szokták kipakolni az akciós árut. Így sikerült vennem fél kiló organic ricottát, egy Victoria Sponge tortát (Tomi nagy örömére), egy csokor napraforgót, egy óriás cserepes perezselymet, 500 g kész leveles tésztát, 500 g darált disznóhúst mindössze £5,45-ért. Nagyon elégedett voltam, és mivel volt itthon zöldbab, összedobtam mindet.

A quiche alapját összeállítottam, babbal szépen megsütöttem, ezalatt a zöldbabokat blansíroztam, a ricottár 2 tojással kikevertem, egy kevés maradék tejszínnel higítottam, reszeltem bele egy kevés sajtot (a spanyolból, ami totál trapista ízű, ezért is kellett Tominak feltétlenül megvenni), sóztam, borsoztam, szerecsendiót reszeltem bele. A kést quiche alapba kentem ebből a masszából egy réteget, eligazgattam rajta a zöldbabokat, rákentem a maradék krémet, megszórtam sajttal, visszatettem a sütőbe, aranybarnára sütöttem. Kicsit hagytam állni, szeleteltem, és tálaltam. Még mindig volt a ház körül borsólevél sali, azzal kínáltam, amit jól nyakon öntöttem mézes dresszinggel (méz, olaj, citromlé, só, bors). Egynek elment.

Grillezett Heringek Bulgursalátával

A sok nehéz kaja után ma valami könnyűre vágytam. Toma berendelte a flekkenjét (sírba tud ezzel kergetni), így megállapodtam magammal egy halvacsorában. Vettem az ASDAban 3 szép heringet, összesen kb 800 g-ot nyomtak, ebből indultam ki. A páchoz használtam:

4-5 ek extra szűz olivaolajat, egy citrom reszelt héját, egy marék mentalevelet, egy marék petrezselymet, egy teáskanál kapribogyót, sót, borsot, és egy kis szárított csilipaprikát.

Ezeket mozsárban jól alaposan összedolgoztam, a halakat kibeleztem, megtisztítottam, átmostam, megszárítgattam, majd az elkészített salsával jól bedörzsöltem. A bőrét előtte érdemes beirdalni, hogy jobban átjárják az ízek, én még a belsejébe is tömtem a maradék petrezselyemből. Így pihentettem a társaságot a hűtőben egy órát. Ezalatt elkészítettem a salátát.

180 g bulgur, kb 1 liter forró víz, citromlé, olivaolaj, só, bors, petrezselyem, menta, koktélparadicsom, uborka, újhagyma.

A bulgurt egy nagyobb tálba mértem, majd felöntöttem körülbelül másfélszeres mennyiségű vízzel. Ezt kb háromnegyed órát hagytam állni, közben a fűszerekből elkészítettem az olajjal az ízesítést, ezt, miután a bulgur beitta az összes vizet összekavartam, hozzávágtam a zöldségeket, és tálaltam. A halakat a sütőben 200 fokon 15 percig sütöttem, majd további 3-3 percig mindkét oldalát grill alatt megpirítottam. Melegen tálaltam. Tominak nem nagyon tetszett, hogy egy társaságban vacsorázik a halakkal, állítása szerint, a tányérról folyton őt bámulták. Jó negyed óra telt el, mire elmagyaráztam neki, hogy ezen heringek halálának igenis volt értelme, mert egy igazán finom vacsora képében születtek újra.
Most, hogy túl vagyunk a mosogatáson is, eluralkodott rajtam az álmosság, veszek egy jó fürdőt, majd irány az ágy, keresek valami jó filmet estére. Imádom a vasárnapokat, említettem már?