Steak Sandwich, az igazi "legényfogó"

Tegnap fantasztikus napunk volt. Egy verőfényes bank-holiday-monday után egy még melegebb, még naposabb keddel ajándékozott meg minket a sors, amit nem akartam elvesztegetni, ezért fogtuk magunkat Bellával, és kiköltöztünk egy közeli strandra, és az egész napot a vízben, majd egy fa árnyékában töltöttük. Jól tettük, hogy elmentünk, mert ma már megint esik... :( A nagy jódógunkban azonban eszembe jutott Tomi, aki ugyanakkor keményen dolgozott, és komoly lelkiismeretfurdalásom támadt. Szerettem volna neki egy igazán finom vacsit készíteni, hamár nem jöhetett velünk élvezni a napsütést. Más szóba se jöhetett, csak a steak Sandwich.

Ez egy igen praktikus találmány, egyrészt, mert állati mutatós, ugyanis kb olyan hosszú, mint az alkarom, és arasznyi magas, másrészt a méregdrága Sirloin Steak-ből jóval kevesebb kell bele, mintha tányéron, krumplival tálalnám. Én tegnap 2 gyönyörű szeletet vettem eredeti áráról 30%-kal leértékelve, ami összesen 400 grammot adott ki, és bőőőőségesen elég volt. Ez a mennyiség 4 főt símán kiszolgál. Amit mág használtam:

1 cibatta, 2 szelet Sirloin Steak (jó 1,5 cm vastag), 3 szelet sajt, 1/2 üveg aszalt paradicsom, 1 nagy fej lilahagyma, 1 ek kapribogyó, 1 marék friss petreszelyem, torma, 1 nagy paradicsom, uborka, saláta, só, bors, kakukkfű, olivaolaj, krumpli, rozmaring.

Tepsis krumplit készítettem köretnek, ezzel kezdtem. A krumplikat jól megmostam, és pucolás nélkül egyenlő méretű darabokra vágtam. Hasáb, félgömb, cikk, tök mindegy, krumpli, és ízlés kérdése. Olivaolajjal meglocsoltam, rátépkedtem egy kevés rozmaringot, és betoltam az előmelegített sütőbe.

Közben a húsokat is megkentem olivaolajjal, majd sóztam, borsoztam, meghintettem szárított kakukkfűvel, és jól megmaszíroztam, megdögönyöztem őket. Fontos, hogy a steak sütés előtt szobahőmérsékletű legyen, ezért érdemes egy órával hamarabb kivenni a hűtőből. 

Az aszalt paradicsomot, a kapribogyót, petrezselymet és a hagymát robotgéppel felaprítottam. A ciabattát betettem a sütőbe 4-5 percre a krumpli mellé, majd félbevágtam, belekentem a paradicsomos cuccot, a másik felébe pedig a tormát.

Egy serpenyőt elkezdtem hevíteni, jó sokáig, míg igazán fel nem forrósodott. Ekkor rádobtam a két steaket, és mindkét oldalán 3-3 percig sütöttem őket. Nincs nyomkodás, nincs fordítgatás, csak hagyni kell őket. Amikor kész, kiveszem egy deszkára őket, és hagyom pihenni. Aki szereti, és akinek nincs egy finnyás férje, nyugodtan beledörzsölhet sütés előtt egy kis chillit is, még finomabb lesz! A hús hat percig sül, ezért 6 percig pihen, mielőtt felvágom. Szépen elkezdtem összeállítani a szendvicset, előbb a husit, majd a sajtot tettem bele, erre jöttek a zöldségek. Megint csak ízlés, és hűtőtartalom kérdése, mi kerül még bele. Krumpli kész, szendó felvág, ketchup, mustár, és kész is. Tomika még kapott egy szép pohár cidert is mellé, aztán ezerrel nyomta nekem a szerelmetes csókokat míg mosogattam.

Visszatérve a dolog "gazdaságos" mivoltára, kiszámoltam, hogy 4 főre ez a vacsi ugyanannyiba kerül, mint 2 BigMac menü. Csak annál sokkal, de sokkal finomabb.

Házi Halrudacskák Avokádós Borsópürével

Jó, jó... tudom, első hallásra nem olyan vonzó a borsópüré dolog, én sem voltan oda érte sokáigüsokáig, de most, hogy Bellával közösen ebédelünk, praktikus választásnak tűnt. Az avokádó csak úgy került képbe, hogy épp megpucoltam egyet neki, és a maradék (3/4ed avokádó) ott díszelgett a konyhapulton. Összességében jó kis kaja ez, bár egy kevés sültkrumpli nem árt mellé, ha az ember kiadósabb ebédre vágyik. Amit használtam hozzá:

2 szelet fagyasztott tengeri halfilé, liszt, 1 tojás, 2 teljeskiőrlésű pita ledarálva, só, bors, reszelt citromhéj, olaj a sütéshez. A püréhez: 300 g fagyasztott borsó, egy kis csokor menta, 3/4ed érett avokádó, 1 ek olivaolaj, só, bors.

A halakat ujjnyi darabokra vágom, konyhai papírtürlőval jól leitatom, enyhén sózom, borsozom, majd bepanírozom. (liszt, tojás, morzsa, blablablabla...)Nem volt itthon zsemlemorzsám, de a friss "pitamorzsa" tökéletesen helyettesítette. Ehhez kevertem a citromhéjat is. Kevés olajban kisütöttem őket.

Közben a borsót nagyon kevés vízzel megpároltam, a végén hozzádobtam a mentét, majd összepürésítettem az avokádóval. Olivaolajjal, citrommal, sóval, borssal ízesítettem. Tádáááám! Kész is.

Vörösboros Báránysült

Villámgyors bejegyzés következik, attól függetlenül, hogy ezer éve nem írtam semmit. Ennek oka a most hat tehes gyönyörű kislányunk, Bella érkezése. A terhességem utolsó két hónapja borzalmas fáradsággal telt, így nem sok bonyolult fogás landolt az asztalon, inkább lustálkodtam és tévéztem főzőcske helyett... Mikor már volt időm főzni, akkor a fotózás és írogatás maradt el, most viszont, valami szerencsés csillagállásnak köszönhetően a gyerek alszik, Tomi tortellinit főz (dobozból), így van időm pötyögni végre. A következő kaját tegnap követtem el, Máté segített hagymát pucolni, Tomi meg gyipaciztatta a kisasszonyt, míg én összeraktam a hozzávalókat.

1 báránycomb (én két félből dolgoztam), 1 kg vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, 3 dl vörösbor, olaj, vaj, balzsamecet vagy vörösborecet, keményítő, só, bors, mentalevél.

A báránycombot megmosom, letörölgetem, majd egy késsel 2 cm mélyen megszurkálom. Süval s borssal átdözsölöm, majd egy kevés felforrósított olajon minden oldalát szép barnára megsütöm. Eközben a fele fokhagymát összezúzom, apróra vágom a rozmaringot, és kikeverem őket a vajjal. Ezzel a masszával dörszölöm át az elősütött húst. A hagymát vékonyan felszeletelem, majd abban a serpenyőben, amiben a húsokat elősütöttem megdinsztelem. rádobom a maradék fokhagymát, majd egy mély tepsi aljára borítom. Erre kerül rá a vajjal bekent hús, majd végül a vörösbor. Így teszem be letakarva a 200 fokra előmelegített sütőbe, amit fél óra után visszaveszek 160 fokra, így sütöm további két-két és fél órát. ezután a húst kiemelem az edényból, fóliával lefedem, és visszateszem a kikapcsolt sütőbe, hogy meleg maradjon. A hagymás szaftot átszűröm egy lábosba, majd elkezdem forralni. Közben kumplit főzök. Miután a lé felére elfőtte magát, egy kevés ecetet teszek hozzá, ezzel forralom még egy pár percig. Keményítővel sűrítem még egy kicsit, majd egy kevés vajat belekeverve fényesítem. Krumplipürével vagy tört krumplival tálalom, majd apróra vágott mentával szórom meg.

Huh... el sem hiszem, hogy végeztem... Háromszor ültem neki ezt a receptet megírni... Sebaj, talán most... Ja, ay iménti recept legszebb része a szósz, ami igazi angolosan készül, és nagyon finom. Igaz, egy kis párolt répa, meg brokkoli még mellé kerülne itt, de mi nem vagyunk oda a párolt zöldségköretekért annyira, így megmaradt magyarosra a dolog: krumpli, hús, nomeg a szaft. Meg egy kis bor. És törköly előtte a fiúknak...

Karácsonyi vacsora: Serpenyős Libamell Vörösboros Áfonyaszósszal

Idén úgy határoztunk, hogy nem vesszük nyakunkba fél Európát, ehelyett kettesben pihenünk egy nagyot az ünnepek idején. Mivel az év folyamán a liba az egyetlen, amit nem fogyasztunk rendszeresen, így erre esett a szavazásos választás, mint ünnepi madár. Az én családomban hagyományosan hal van a menün szentestén, ezért nekem egy kicsit fura érzés ünnepi madarat készíteni, viszont Tomi hozzá sem nyúl a halhoz, én meg nem akartam kettő felé főzni. Vettünk hát egy 4,5 kilós nagy állatot, fagyasztva volt, kellett is neki vagy két nap a hűtőben a teljes kiolvadáshoz. 23-án este szétszedtem a madarat, külön a lábakat, a szárnytövekkel, külön a mellét, külön a csontjait. Még aznap este kisütöttem a háját, megettük a tepertőket, a többi részét meg szépen átmosva, letörölgetve elpakoltam a hűtőbe. A combokat és melleket lesóztam, leborsoztam, hogy legyen idejük magukba szívni. Másnap reggel a combokat be is tettem sülni a sütőbe 2 kacsacomb kíséretében 160 fokon puhára sülni. Ehhez kb 2 óra kellett.
Az vacsorához csak az utolsó fél órában fogtam neki. A hozzávalók:

2 bőrös libamell, 5 közepes krumpli, 2 marék kelbimbó, 6 dl vörösbor, 1 fej lilakáposzta, 1 lilahagyma, vörösborecet, só, bors, őrölt kömény, cukor, libazsír, méz, áfonyajam, szegfűszeg, keményítő.

Először is felvágtam nagyon finomra a lilakáposztát és egy fej lilahagymát. Egy ek libazsíron cukrot karamellizáltam, felöntöttem egy kevés vörösborral, ezen az alapon kezdtem el párolni a hagymát és a káposztát. Sóval, borssal, egy kevés mézzel és őrölt köménnyel ízesítettem. Készre pároltam, néha felöntve egy kis vörösborral. Közben a krumplit is meghámoztam, és egészben félig előfőztem. Miután elkészült hideg vízben átöblítettem, félretettem. Egy marék kelbimbót is megtisztítottam, persze ez leginkább a színe miatt került a tányérokra. Ezt csak az utolsó 5 percben pároltam meg hirtelen. Egy tepsibe libazsírt tettem, majd 220 fokra előmelegített sütőbe toltam addig, míg el nem kezdett füstölni kicsit. Ekkor beledobtam óvatosan a krumplikat, majd visszatoltam, és időközönként megforgatva őket aranybarnára és ropogósra sütöttem őket. Ezalatt a mellek bőrét beirdaltam, majd bőrrel lefelé elkezdtem forró serpenyőben sütni. 10 perc után megfordítottam, és további 5 percig sütöttem. Ezután ment be a sütőbe további 10 percre. Kivettem, kb 5 percig pihent mielőtt felszeltem. A mártáshoz 3 dl bort melegítettem, 1 ek keményítővel elkevertem, majd hozzátettem áfonyajamet, azt a fajtát, amiben nincs hozzáadott cukor, csak almalé és pektin. ezeket jól kiforraltam, egy teatojásban tettem hozzá pár szegfűszeget, majd tálaltam. Egyszerű és finom vacsora volt, Tominak nagyon ízlett minden, kivéve a kelbimbó, mert azért eleve nincs nagyon oda. :DDesszertnek Christmas Pudding volt vaníliasodóval és tejszínnel. Ezt nem én csináltam, hiszen nagyon jó minőségűt árulnak teljesen jó áron, így ezzel nem dicsekszem, csak leírom, mint angolos különlegesség.
Holnap jön a liba második felvonása, egy remek libaraguleves, mert mára belefáradtam a pötyögésbe.
Jaj, mielőtt elfelejtem: az én drága uram nem állhatta, hogy nincs szaloncukor, így nekiállt magénak készíteni párat. Persze zseléssel próbálkozott, ami elég technikás a hőfokok miatt, meg is szenvedett szegénykém vele, de a végén nagyon elégedettek voltunk a végeredménnyel. Ügyes voltál kicsim!

Szűzpecsenye Grillezett Polentaágyon Cideres Almaszósszal

Hát, igen lusta voltam a héten posztolni a vacsorákról. Ma sem viszem túlzásba, mert a konyhában mindössze arra a fél órára álltam be, míg ezt a vacsit összedobtam. Azt persze nem mondom, hogy nem csináltunk semmit, egész délelőtt takarítottunk, mert csodaszép idő volt, ami nagy napsütéssel jár, ami meg a bútorokon teszi extrán láthatóvá a port és a maszatot, ezért végigcsutakoltuk a lakás minden szegletét. Utána séta, kis bevásárlás, és irány a konyha. A szűzpecsenyét még a hét elején vettem a Waitroseban féláron. Így totál nem vészes az ára, nagyon szép, zsenge hús lévén pillanatok alatt el is készül, ezért ideális hétköznapi gyirs-gyors vacsorákhoz. Tomi másfél hete próbál bepusztítani egy 4 literes perry cidert, amit egy közeli farm shopban vett, gondoltam besegítek neki, és 2 decit én is elhasználok a kajához, így lett cideres almaszósz a körítés mellé. Amit tehát használtam:

1 darab sertés szűzpecsenye (kb 350-380 g), 2 alma, 2 dl cider, vaj, olaj, só bors, pár levél friss zsálya, 2-3 ek tejföl vagy tejszín, kevés liszt, 3 shallot hagyma.

A húst 2 centis medalionokra vágom, sózom, borsozom, félreteszem. A hagymát apróra vágom, az almát uborkagyalun hajszálvékony szeletekre szelem. Egy vastag aljú serpenyőben a vaj és olaj keverékét elkezdem hevíteni, közben a húsokat meghempergetem lisztben, majd pirosra sütöm minden oldalát. Amikor kész, kiveszem őket, és melegen tartom. A serpenyőbe beledobom a hagymát és az almát, egy-két percig pirítom, majd meglocsolom ciderrel. Óvatosan elkezdem keverni, megvárom, míg minden leragadt rész szépen feloldódik, majd visszateszem a húsokat, és lefedve puhulásig párolom, ez kb 10-15 perc. Ezután újra kiveszem őket, a szószt elkeverem egy kis tejszínnel, majd további 4-5 percig rotyogtatom, sűrítem. Forrón tálalom.

Mára grillezett polentát készítettem hozzá, ehhez 750 ml vízben főztem meg 200 g kukoricadarát, hozzátettem 1 tk sót, egy tk vajat, majd kb 1,5 centi vastagon kiterítettem a masszát egy szilikon sütőpapírra. Megvártam míg kihűl, a legnagyobb pogácsaszaggatómmal korongokat szaggattam ki belőle, majd nagyon meleg grillserpenyőn 10-10 percig grilleztem mindkét oldalán.

Kókusztejes Bread and Butter Pudding

Elkészült végre a vacsora is. Ez persze azt jelenti, hogy nem mentünk végül sehova, négyig sikerült az ágyban heverészni, ami szerintem szinte már illegális, de Tomi azt mondta, hogy ő megérdemli, így nem volt sok választásom. Jó, persze közben kitaláltam, hogy korianderes répalevest főzök, amit ő nem szeret, ezért neki a már múlt héten beígért bread and butter puddingot csináltam. Hogy az élet ne legyen olyan egyszerű, kókusztejjel főztem fel a custardot hozzá, mert épp volt egy konzervvel még a szekrényben egy régi-régi curryfőzésből. A leveshez nem sikerült jó képet csinálnom, mert már elég sötét van, azt majd megosztom legközelebb. A recept tehát a következő:

800 g-os zsúrkenyér (héjától megszabadítva, szeletelve), 400 ml kókusztej, 100 ml tej, vaj, mazsola, cukor, kókuszreszelék, fahéj, szerecsendió, 2 tojás.

Egy edényben elkezdem felmelegíteni a tejet, a két tojást enyhén felverem, majd mikor a tej már langyos, habverővel folyamatosan keverve beleöntöm a tojást, majd a cukrot, 1 percig feverem, elzárom, tovább keverem addig, míg szépen be nem sűrűsödik egy kicsit. A kenyereket megvajazom, egy réteget leteszek a tepsibe, megszórom mazsolával, kókuszreszelékkel, majd ráteszem a második réteget. Én ilyenkor kis háromszögeket vágok belőlük, mert így csináltuk ez előző munkahelyemen, így lesz benne pár ropogós falat is, ami igazán jót tesz a végeredménynek. Ezt is megszórom mazsolával. Az egészet ezután jól nyakon öntöm a custarddal, megszórom cukorral, fahéjjal és reszelt szerecsendióval, majd 200 fokon szép aranybarnára sütöm. Édesszájúak még melegen egy gömb vaníliafagyival és rumos meggylekvárral egyék, aki visyont az ünnepi ízeket kedveli locsolja meg a tányéron egy kis pohár Baileys-zel. Olcsó, laktató, pofon egyszerű édesség ez, ami tökéletes egy kiadós leves után akár főfogás helyett is.

Vasárnapi reggeli, azaz a jó öreg Full English Breakfast

Ma ügyes leszek, és két dolgot is posztolok majd. Az egyik a reggeli lesz, ami nagyon is megéri a pötyögést. Hogy miért? Mert borzasztó finom, 8 órán keresztül garantáltan nem éhezik meg utána az ember, ráadásul pikk-pakk elkészíthető. Mindent úgy csináltam, ahogyan azt az előző munkahelyemen a vendégeknek. Amiből készült: (egy főre)

2 tojás, 2 szelet bacon szalonna, 2 kolbász (ez a semmihez sem hasonlító angol kolbász, talán valamiféle német krinolinszerűség állhat legközelebb hozzá), 4 fej gomba, Heinz főtt, paradicsomos bab konzerv, 2 paradicsom, 2 szelet pirítós, olaj.

A szalonnákat először grillrácsra tettem, a sütőben elkezdtem a grill alatt ropogósra sütni. Közben a kolbászokat serpenyőben felkészítettem, egy másikban a gomba és a paradicsom sült. kb negyed óra alatt minden átsült, akkor tettem be a kenyereket a pirítóba, a tojásokat pedig egy harmadik serpenyőbe. Míg ezek sültek, egy edényben megmelegítettem a babot, A tojásokat félúton megfordítottam, hogy szépen megsüljön mindkét fele, bár ügyelve arra, hogy a sárgája futós maradjon. A grillt elzártam, a tányérokat betettem átmelegedni a sütőbe, majd tálaltam. Vááá, néha olyan jól tud esni.

Hurka-kolbász Skót módra, akarom mondani Haggis magyarosan tálalva

Vagy mit tudom én... Sosem voltam jó címekben. Ahogyan haggis-vásárlásban sem. Történt ugyanis, hogy a Waitroseban sétálgattam, mikor is megláttam egy olyan régi ismerőst, akitől a hideg ráz, ezért gyorsan ki is fordultam a boltból pár nagyon leértékelt haggis-szal a tarisznyámban, félve attól, hogy végleg elmegy az étvágyam az említett szörnyeteg látványától. Mikor hazaértem, és nagy büszkélkedve újságoltam anyának vacsoraötletemet feltűnt, hogy vegetáriánus a cucc, na, gondoltam, ezt Toma nem veszi be, az tuti, így visszamentem egy hagyományos verzióért is. Ha már ott voltam, kiegészítettem a vacsit egy pár paprikás kolbászkával, hát, ezek nem az igaziak, máskor nem veszek belőlük, az tuti. A haggis isteni volt viszont, meglepő módon a vegetáriánus is, szeretem én ezeket a cuccokat, különösen, ha szója helyett babbal és lencsével játszanak bennük, ráadásul intenzíven fűszeres volt, amit nagyra tudok értékelni. A lilakáposzta egyértelmű köret volt mellé, különösen, hogy anya csinált otthon valamelyik nap, és nagyon, de nagyon finom volt. Ezt variáltam persze egy kicsit, hogy az élet csak ne legyen olyan egyszerű. Nevezzük ezt tehát Őszidéző Pároltkáposztának, hogy legyen valami gasztroblogos-receptelős hatása a dolognak. Íme a hozzávalók:

1 közepes fej lilakáposzta, 1 ek vaj, 1 ek zsír (csak mert volt itthon), 2 ek cukor, 1 ek méz, 1 kis fej lilahagyma, 2 ek balzsamecet, 1 ek vörösborecet, 2 dl cider (természetesen a somerseti a legjobb), só, bors, 1 alma, ha van kéznél, ha nincs, ahogy nekem nem volt megteszi egy nagy marék fekete szőlő.

A vajat és a zsírt megolvasztom, a cukrot megpirítom rajta, majd rádobom a hagymát és a vékonyra szelt káposztát, átforgatom, sóval, borssal ízesítem, majd hagyom összeesni. Aláöntöm a cidert, belereszelem az almát, majd puhulásig főzöm, közben az ecetekkel és a mézzel ízesítem. Akkor jó, ha még roppan egy kicsit, nem szabad tehát szétfőzni. Ezzel ettük a csemegét, ami klasszikus módon sütőben sült, volt még mellé krumplipüré, csak úgy, mert miért ne.
A Kép minőségéért bocsi, nem sok idő maradt rá, még mindig egy kicsit beteg vagyok, ez a nap meg eleve nagyon hosszú volt, taknyossággal, rasszista viccekkel, bunkó eladókkal. Bár, ez még csak egy kedd volt, ahhoz képest nem is rossz.

Ciderrel Sült Bőrös Malac

A szemeim csak félig vannak nyitva, ezért gyors leszek. Anyával volt egy elég lehangoló beszélgetésünk, semmi különös, csak a rossz hírek. Addigra a vacsi már a sütőben volt, jól meg is pörköltem a tetejét. Ezt leszámítva nagyon finom, puha, ízletes lett a husi, a köretről már nem is beszélve. Amit használtam:

2 szép darab bőrös malachúst, 1 fej hagymát, 4 szem almát, 4 krumplit, oldalas fűszerkeveréket, vagy sót, borsot, paprikát, köménymagot, 1 üveg cidert, csakis somersetit, egy pár ág rozmaringot.

A húsokon a bőrt beirdaltam, bedörzsöltem fűszerkeverékkel, az almákat, krumplit és hagymát nagy darabokra vágtam, majd leraktam egy kicsit megolajozott tepsi aljára. Rátettem a malacokat is, meglocsoltam ciderrel, majd előmelegített sütőben (200 fok) sütögettem. Nem tudom meddig, de 10 perccel hamarabb ki kellett volna venni, az tuti. Közben Tomi is és én is egyszer megkentük egy vízből, olajból és ciderből álló glazezzel, ami miatt szép fényes kellett volna, hogy maradjon. Miután megsült, vágódeszkán tálaltam egy szelet friss kenyérrel, és egy nagy pohár jéghideg ciderrel. Finomabb lett mint hittem volna, az almaíz jól átjárta a husit. Most irány az ágy... Jó éjt!

Reggeli angolosan: pirított szendvics gombával és tojással

Tudom, tudom, ez igazán nem nagy szám, de elég zűrös és fáradtságos napokon vagyunk túl, ezért csak hülyeségeket főztem. A mai reggelimre viszont tudtam szánni némi időt, így a hűtőben megmaradt gombákból csináltam szendvicset. Egy pár hónapig dolgoztam egy reggelizőhelyen, és mindig ezt ettem, ha megéheztem.

2 sz. pirítós frissen megvajazva, vaj a gomba sütéséhez, gomba, 2 tojás.

A gombát 2 perc alatt megpuhítom a vajon, a tojásokat megsütöm úgy, hogy miután az egyik oldala kész, egy határozott mozdulattal a feje tetejére fordítom, addig, míg a sárgája jó, nyúlós-ragadós nem lesz. Összedobálom, és kész. Természetesen angol tea dukál mellé, tejjel, meg minden, ezt azonban sikerült kiöntenem a szőnyegre :(...
Egyszerű és nagyszerű. Most irány az ágy!