Oldalak

2012. február 12., vasárnap

Burek, ahogy én képzelem



Ígérem, ez lesz a mai utolsó. Egész szép az idő, de nem nagyon van kedvünk kimozdulni, különösen, hogy tegnap jöttünk-mentünk sokat. Ehelyett inkább főzök, így egyszerűbbek lesznek az esték hét közben. Kiolvasztottam éjjel fél kiló darált marhahúst, majd valahogy eszembe jutott ma, hogy mi lenne, ha burek formájában készíteném el, így Tomi holnap könnyen viheti ezt ebédre. Mivel még sosem készítettem bureket, csináltam egy kis nyomozást a neten. A végeredmény megdöbbentett: angol és magyar nyelven egyaránt megy az anyázás, hogy ez nem burek, az nem burek, ha pl tojás van benne, vagy épp nem birkahúsból készül, stb, így hamar világossá vált, hogy akármit csinálok, és azt bureknek nevezem, az kb annyire lesz burek mint akármelyik recept a neten. Azért írom ezt le, hogy az, aki a későbbiekben eljut a receptemhez, az tudja, hogy ez nem az eredeti recept, annál jóval húsosabb, gazdagabb, illetve a fene tudja, minden esetre tök jó kis kaja. A hozzávalók a következők:

500 g darált marhahús, 2 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma, 1 tk paradicsompüré, 1 sárgarépa, 1 dl bor, só, bors, kakukkfű, majoránna, tejföl, 200 g rétestészta, kevés liszt, 100 g vaj.
A hagymát és fokhagymát felkockázom, egy serpenyőben elkezdem pirítani egy leheletnyi olajon, hozzáteszem a húst, fehéredésig sütöm, közben fűszerezem, hozzáadom a paradicsompürét, a bort, majd lefedve fél órát főzöm a belereszelt répával. Ezután egy tortaformát kivajazok, beleterítek egy réteslapot, megvajazom, ráterítek még egy lapot, majd eloszlatom rajta a húsos massza harmadát. Ezt előzőleg egy kevés liszttel keverem el, és hozzáteszek egy-két ek tejfölt is, hogy krémesebb legyen. Így rétegzem háromszor, minden alkalommal 2 réteg vajazott réteslappal. A végén visszahajtogatom a kilógó részeket, majd egy nagyobb réteslappal leterítem a tetejét. Meglocsolom  olvasztott vajjal, majd forró sütőben 20 perc alatt készre sütöm. Nem épp diétás, de Tomának ízlett. A képen nem látszanak a rétegek, pedig ott vannak, ez annak köszönhető, hogy amikor megnyomom a késsel, egy kicsit kinyomódik a töltelék. Szépen tálalható, nem szétesős ezekkel az arányokkal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése