Megjartuk Londont, elbucsuztattuk anyat. A nagy tolongasban nem sok idonk volt, igy se keserges, se konny nem volt, pedig piszok rossz belegondolni, hogy legkozelebb csak karacsonykor latjuk. Mindegy, ez van. Legalabb ezek a nyarak kezdenek rendszerre valni.
Ahogy tegnap irtam, ismet kineztuk par piac iranyitoszamat. Ej, hogy ezek a londoniak milyen keson ebredeznek! Anyat 8kor bucsuztattuk, ehhez kepest a Protobello piac 11kor nyit! Orulet, lusta nepseg. Raadasul egy aranyos francia cukrasz-peken kivul semmi erdekeset nem talaltunk. Negy csalodottan, ures kosarral tertunk haza. A palyan persze Tomi kikunyizott egy mcdonaldsot, amitol en alltalaban total beteg vagyok. Az egyetlen, amit szeretek a Chicken Legend nevre hallgato szenya tomato salsa-val. Ma salival kertem sultkrumpli helyett, ezek meg hozzamvagtak egy dobozban leveleket es ket koktelparadicsomot. Sajatos, gondoltam, se dresszing, se villa, se semmi. Aki hulye haljon meg, nem is tudom miert gondoltam, hogy jobb lesz. A vacsora miatt nem nagyon aggodtam, mivel a tegnapi sutogyongy helyett hasznalt babot anya tanacsara meg tegnap beaztattam. Eredetileg az ezer etket kiado fustolt lapockam csontjaval akartam osszefozni, az viszont nagyobbnak bizonyult a kuktanal, Tomi meg nem akart nekiallni fureszelni, igy a melyhutobol vettem ki egy csuloknek hitt csomagot. Reggelre ki is olvadt, es lass csodat, a pick bekebeli fustolt tarjaba sikerult belenyulnom, amit meg marciusban hoztunk otthonrol. Ebbol keszult tehat a bableves (Tomi nem kis oromere). Ehhez kellett:
A tarja, vagy barmilyen fustolt cucc, 500 g szarazbab (esetunkben borlotti), 1 kozepes hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 baberlevel, so, tejfol, liszt.
A babot leszurtem, atmostam, majd a hussal feltettem kuktaban foni. A hideg vizes felontestol szamitva 1 orat foztem a hagymaval es a baberlevelekkel. Sajna a fokhagymat kihagytam az elejen, azert egy nagyon hug fokhagymas rantast keszitettem, majd ezt rotyogtattam egy keves fozolevel, majd beletettem egy nagy pohar tejfolt, ezzel suritettem a levest. Ennyi, pric, prac pruc. A husit persze kiszedtem, es Toma ele tettem egy keves mustarral. A ropogos kenyer vagy zsemle persze elengedhetetlen kiseroje mindket fogasnak.
Ez az egyik kedvenc levesem, ami a mi csaladunkban leginkabb husvet kornyeken fordul elo. Bun azt a sonkafozolevet a tojasokra pazarolni, ha ilyen isteni fogas is keszulhet belole, ugye?
Ahogy tegnap irtam, ismet kineztuk par piac iranyitoszamat. Ej, hogy ezek a londoniak milyen keson ebredeznek! Anyat 8kor bucsuztattuk, ehhez kepest a Protobello piac 11kor nyit! Orulet, lusta nepseg. Raadasul egy aranyos francia cukrasz-peken kivul semmi erdekeset nem talaltunk. Negy csalodottan, ures kosarral tertunk haza. A palyan persze Tomi kikunyizott egy mcdonaldsot, amitol en alltalaban total beteg vagyok. Az egyetlen, amit szeretek a Chicken Legend nevre hallgato szenya tomato salsa-val. Ma salival kertem sultkrumpli helyett, ezek meg hozzamvagtak egy dobozban leveleket es ket koktelparadicsomot. Sajatos, gondoltam, se dresszing, se villa, se semmi. Aki hulye haljon meg, nem is tudom miert gondoltam, hogy jobb lesz. A vacsora miatt nem nagyon aggodtam, mivel a tegnapi sutogyongy helyett hasznalt babot anya tanacsara meg tegnap beaztattam. Eredetileg az ezer etket kiado fustolt lapockam csontjaval akartam osszefozni, az viszont nagyobbnak bizonyult a kuktanal, Tomi meg nem akart nekiallni fureszelni, igy a melyhutobol vettem ki egy csuloknek hitt csomagot. Reggelre ki is olvadt, es lass csodat, a pick bekebeli fustolt tarjaba sikerult belenyulnom, amit meg marciusban hoztunk otthonrol. Ebbol keszult tehat a bableves (Tomi nem kis oromere). Ehhez kellett:
A tarja, vagy barmilyen fustolt cucc, 500 g szarazbab (esetunkben borlotti), 1 kozepes hagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 2-3 baberlevel, so, tejfol, liszt.
A babot leszurtem, atmostam, majd a hussal feltettem kuktaban foni. A hideg vizes felontestol szamitva 1 orat foztem a hagymaval es a baberlevelekkel. Sajna a fokhagymat kihagytam az elejen, azert egy nagyon hug fokhagymas rantast keszitettem, majd ezt rotyogtattam egy keves fozolevel, majd beletettem egy nagy pohar tejfolt, ezzel suritettem a levest. Ennyi, pric, prac pruc. A husit persze kiszedtem, es Toma ele tettem egy keves mustarral. A ropogos kenyer vagy zsemle persze elengedhetetlen kiseroje mindket fogasnak.
Ez az egyik kedvenc levesem, ami a mi csaladunkban leginkabb husvet kornyeken fordul elo. Bun azt a sonkafozolevet a tojasokra pazarolni, ha ilyen isteni fogas is keszulhet belole, ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése