Sticky Lemon Chicken, avagy ragadós citromos csirke Gordon Ramsaytől

Úgy gondoltam, hogy a hosszú csendet valami egészen gyönyörű recepttel töröm meg. Ennél alkalmasabbat nem is találhattam volna, ha valaki veszi a fáradságot, és megfőzi, garantáltan nem fog csalódni ebben a receptben. Egyszerűen mennyei, ráadásul mennyeien egyszerű is. Előbb azonban pár szó az elmúlt hétről... Nagyon nyüzsgős volt, ellátogattunk Bath-ba, ami most már hivatalosan is kedvenc városommá lépett elő, dolgoztunk sokat, és egy nem mindennapi meglepetésben is részünk volt, erről talán később írok még részletesebben. Addig is, főzzünk!

1 kg csirkefelsőcomb (filézve, bőr rajtahagyva),1 fej fokhagyma, 2-3 ek olivaolaj, egy löttyintésnyi fehérborecet, 2 ek szójaszósz, 3 ek méz, citrom-kakukkfű (lemon thyme), 1 citrom, 1 másik citrom felének a leve, só, bors.

A csirkéket kicsontoztam, a csontokat betettem a mélyhűtőbe borsóleveshez. A filéket félbevágtam, sóztam, borsoztam, félig feltekertem, majd megtűztem őket fogpiszkálóval. Egy nagy serpenyőben olajat melegíttettem, majd minden oldalán gyorsan aranybarnára sütöttem a darabkákat a fokhagyma és a felaprított kakukkfű kíséretében. Ezután meglocsoltam egy kevés ecettel, majd hagytam 2-3 percig rotyogni, majd ráöntöttem a szójaszószt és a mézzel jól megöntöztem. Rádobtam a szeletekre szelt citromot, meglocsoltam a citromlével. Összeráztam egy kicsit, majd egy nagyon kevés vízzel magas lángon további 10-15 percig pároltam. Krumplipüré készült mellé, épp ahogyan Ramsay könyvében van, azaz egy kis csokor friss újhagymával bolondítva meg az eredeti receptet. Érdekes módon a kissé keleties hatást keltő kaja nagyon bejött Tominak is.

Gyesztenyét sütöttünk

Már egy ideje szemezek az üzletekben kapható gesztenyékkel, de az áruk mindig eltántorít. Legolcsóbb helyen is 7-8 font körül mozog kilója, ami éppen kifizethető lenne, de mindig sajnáltam rá a pénzt. Ezért az árért marhahús is kapható, még szép, hogy nem gesztenyét veszek, igaz? Pedig emlékeim szerint gyerekkoromban gyakran rendeztünk gesztenyesütést, és mennyire szerettem! Tegnap azonban úgy látszott, hogy az égiek nyomon követik belső vívódásaimat, ugyanis a Waitrose akciós polcán várt vám 350 g csodaszép olasz gesztenye potom 10 pennyért, azaz 2 font negyven pennyvel olcsóbban az eredeti áránál. Nem hagyhattam ki. Este, mikor hazaértünk mindketten, a gesztenyéket beáztattam egy tál langyos vízbe, majd megfőztem a vacsorát, megittunk egy pohár bort, elmosogattam, majd Tomával elkezdtük bevagdosni őket. Semmi ördöngös, mindössze éles késsel kell kereszteket vágni a tetejébe. Ezután tepsibe raktuk őket, és már ugrottak is be a 250 fokra előmelegített sütőbe. Az időt nem mértem, kb negyed óra telhetett el, mikorra szépen szétnyíltak és fantasztikusan illatoztak. Néha sülés közben megspricceltem vízzel a tetejüket, kizárólag azért, mert erre még emlékeztem gyerekkoromból, persze lehet, hogy ezt nem kell, de ártani nem ártott neki. Kis idő és hűlés után egy másik pohár vörösbor társaságában fogyasztottuk el a nem mindennapi csemegét.

Málnás Tejespite

Ez meg már a mai ebéd második fogása. Szerintem már mondanom sem kell, hogy kettőnk közül ki a célközönség, természetesen Toma, aki megvan őrülve a tejes cuccokért. Mivel a tejleves elkészítésére még nem tudott rávenni, megcsináltam neki ezt, elő fogáskánt egyszerű kolbászos krumplilevessel tálalva. Mosolygott is rendesen, ahogy én is, ugyanis így alkalmam nyílt előkotorászni a mélyhűtőből egy csomag otthoni halászlésűrítményt, amibe belefőztem 2 tengeri halfilét. Nyammm....
A recept valahonnan a netről van, sajnos már nem emlékszem a pontos forrásra, így bocsi, ha valaki úgy érzi, hagy az övét csentem el. Hozzávalók:

500 lm zsíros tej, 3 tojás, 50 g vaj, 100 g cukor, 150 g liszt, 1 ek vaníliáscukor, egy marék fagyasztott málna. Az egész tojásokat habosra kevertem a cukorral robotgép segítségével, fokozatosan hozzáadtam a lisztet és a tejet, a végén pedig az olvasztott vajat. Ez így egy híg palacsintatészta lett. Egy közepes jénait kivajaz(tattam Tomival :D), ebbe öntöttem a tésztát, fagyott málnával megszórtam, majd 180 fokos sütőben 45 perc alatt készre sütöttem. Mivel a porcukrom elfogyott, nem hintettem meg a végén, amit egyébként megcsináltam volna. Mivel Tomi nem kért hozzá se vaníliakrémet, se lekvárt, magában ettük.

Kókuszkrémtorta újragondolva

Utólag már nem is szeretem ezt a tortát, pedig igazán jó érzéssel csináltam. A munkahelyemen jótékonysági gyűjtést rendeztek, én szokásomhoz híven ezzel szálltam be, ami nem tetszett az egyik "mindenben én vagyok a legjobb" kolléganőmnek, így nagyon buta helyzet állt elő. Mindegy is, kicsit szarul esett, bár őszintén szólva nem szabad mást várni egy teremnyi nőtől. Az viszont biztos, hogy mindenkinek nagyon ízlett a végeredmény, szerintem is egész jól sikerült, annak ellenére, hogy nagyon fáradtam dobtam az egészet össze, és a krémhez sem sikerölt beszereznem a megfelelő állagú kókuszkrémet, így nagyon puha volt a krém a díszítéshez. A recept egy hat tojásos piskótával indult, amihez kellett:

6 tojás, 180 g liszt, 180 g cukor, 2 ek olaj.

A tojásokat a cukorral jó tíz percig keverem robotgéppel, majd beleforgatom a lisztet apránként adagolva, az olajat is óvatosan beleforgatom, 180 fokos sütőben, egy nagy tortaformában kisütöm. Jöhet a krém.

600 ml tejszín, 500 ml kókuszkrém (Blue Dragon), 8 ek porcukor, 12 zselatinlap.

A zselatinokat kevés vízben elkezdem áztatni. A tejszínből kemény habot verek, hozzáadom folyamatos keverés mellett a kókuszkrémet és a cukrot. A zselatint ezután nagyon rövid idp alatt felmelegítem éppen csak annyira, hogy feloldódjanak, majd ezt is hozzáadom a krémhez apránként. A tortalapot 3 egyenlő vastagságú szeletre várom, az elsőt visszateszem a formába, ráteszem a krém negyedét, elegyengetem, majd jön a második és harmadik lap hasonlóképp, a végén kókuszkrémmel zárom a sort, és beteszem az egészet a hűtőbe. Nálam egész éjjel pihent, aztán a maradék krémmel bedíszítettem az oldalát, nyilván ehhez érdemes újra bekeverni még egy adagot, másköl9nben kénytelenek leszünk összetörni a zselatint benne. én viszont ehhez túl lusta voltam, ezért kókuszreszelékkel álcáztam a kenés hibáit. Habzsákkal bordűröztem, olvasztott étcsoki és vaj keverékével csokimázat húztam a közepére, majd díszítettem. Karácsonyi tortának kiváló, különösen az ezüst gyöngyöcskékkel. Ez a recept kb 12 nagy szeletet ad ki.

Villámgyors Tejszínes Fokhagymakrémleves

Mostanában nem jutok el addig, hogy feltegyem a kajákat, amiket főztem. Ez persze tényleg nem azt jelenti, hogy nem eszünk semmit, vagy állandóan mirelit kaján élnénk, ennél az ok jóval összetettebb. Az egészről ez az átkozott óraátállítás tehet. Mint már párszor említettem, én 5ig dolgozom, a munkahelyem kb 4 percre van a lakásunktól. Az üzletek a kettő pont helyezkednek el, így hazafelé kb még 20 perc beiktatni egy kiadós boltba-menést. Eddig nem is rossz. Normál esetben kitalálom délután mit főzök, megveszem a cuccot hozzá, így kaja időigényességétől függően 6-7 körül kész is vagyok. Tomi, amikor a közelben dolgozik általában 6 körül esik be, mostanság ez inkább hét-negyed nyolc. ilyenkorra én vérfarkasok éhségével küzdve azonnal tálalok, és zaba. Persze tolok pár fotót előtte, de nem veszek állványt elő, nem játszom a fényekkel (ami eleve komplikált a narancssárgás fényű energiatakarékos ízzórengeteg közepette), még szép kiegészítőket sem pakolászok ki. Eleve bukott ügy ugye, mert totál sötét van már 5kor, így majdnem reménytelen szép, életteli fotókat csinálnom. Vacsora után tehát általában feltöltöm a képeket a gépre, és megállapítom, hogy kár lenne akármelyikkel elcsúfítani a blogot. Egy szó mint száz, tavaszig marad hétvégi fotózkodás, nomeg a mennyei nyugalomban elköltött ebédek, amik általában nem túl nagy szakácsteljesítmények, annál gyorsabbak viszont, hiszen mind abban az áldott egy órás ebédszünetben születik meg. Ilyen ez a mai is, a fokhagymakrémleves. Hozzávalók: (2-3 főre)

2 gerezd fokhagyma, 1 ek olaj, 1 ek liszt, 1 zöldségleveskocka, 1 dl tejszín, 1 dl tejföl, pirítós és snidling vagy petrezselyemzöldje a tálaláshoz.

A lisztből és olajból világos rántást készítek, rádobom a zúzott fokhagymát, így hagyom lassú tűzön pirulni egy pár percig. Közben vizet forralok, beledobom a leveskockát, alaposan elkeverem. A rántást félrehúzom, kevés hideg vízzel felengedem, majd gyorsan csomómentesre keverem. Ezt felöntöm a hozzávetőleg fél liter alaplével, összeforralom, hozzáadom a tejszínt és a tejfölt, utoljára megvárom, míg felmelegszik, majd pirítóssal tálalom. Természetesen csak tejföllel, csak tejszínnel, sőt, fogyókúrás napokon tejjel is tökéletes (utóbbi esetben persze csökkentve az alaplé mennyiségét), én csak azért használtam mindkettőt, mert épp volt a hűtőben egy kevés maradék.

Bounty Torta (első kísérlet)

Nemrég olvastam egy receptet Piszke oldalán, ami nagyon tetszett. Mostanában elég sok kókuszt eszünk, mert Tomi is nagyon szereti. Olcsó, finom, és könnyebb meghámozni mint hittem. Mikor megláttam ezt a receptet, azonnal tudtam, hogy Toma imádni fogja, ráadásul kb 10 perc összeállítani. Én kicsit módosítottam az összetevőkön, pl 2 különböző márkájú kókusztejszínnel dolgoztam, amiből ezentúl csak az egyik mellett maradok majd. A hozzávalók tehát:

6-7 háztartási keksz, 80 g étcsoki, 300 ml tejszín, 2 x 250 ml Blue Dragon Coconut cream, 4 ek porcukor, 6 zselatinlap, 20 g csoki a tetejére.

A háztartási kekszet robotgépben összetörtem, a csokit felolvasztottam, és kikevertem annyi morzsával, amennyitől szépen összeállt. Egy tortaforma aljára simítottam, kicsit ledöngöltem egy pohár aljával. A tejszínt felvertem a cukorral, fokozatosan hozzáadtam a kókuszkrémet. A zselatinokat beáztattam egy kis lábosban annyi vízben amennyi éppen ellepte, ez kb 6 ek volt az én esetemben, majd kis idő után 1 perc alatt folyékonnyá hevítettem. Habverővel vertem a habot, így adtam hozzá apránként a zselatint. Ez a krémet rákanalaztam a kekszalapra, majd betettem 2 óraára a hűtőbe. Végezetül a maradék csokit megolvasztottam, hozzátettem 1 ek olajat kikevertem, majd egyenletesen eloszlattam a tetején, megszórtam kókuszreszelékkel, és további 2 órát pihentettem. Finom lett, bár legközelebb megpróbálom még habosabbra készíteni.

Egy készletfelélő vacsora Csülkös Bablevessel

Elhatároztam, hogy szép lassan mindent elhasználok a mélyhűtőből. Leginkább azért, hogy karácsony után friss cuccokkal tölthessem fel, nomeg azért is, mert néha nem árt lebeszélnem magamat a napi boltbajárásról, mert tapasztalatom szerint mindig több cuccal távozom a pénztártól mint azt eredetileg elterveztem. Reggel tehát kivettem egy kisebb füstölt csülköt olvadni. Összevadásztam továbbá:

kb 180 g száraz tarkababot, 1 konzerv vörösbabot, 2 kisebb sárgarépát, 2 kisebb krumplit, 1 paszternákot, két kis hagymát, 2 gerezd fokhagymát, egy negyed paprikát, egy kis darab zellert, lisztet, olajat, pirospaprikát, szemesborsot, 2 babérlevelet, lestyánt, tejfölt.

A kuktában egy óra alatt puhára főztem a csülköt az egyik hagymával, babérlevelekkel és a szemesborssal, amikor megfőtt, kivettem a léből, alaposan bebugyoláltam alufóliába, majd félretettem. A levét konyhai papírtörlőn átszűrtem, ez szépen felfogta a zsírját, majd a reggel óta ázódó babot félpuhára főztem benne. A zöldségeket közben meghámoztam, felkockáztam, majd ezt is a babhoz adtam. Mikor már majdnem kész volt, 2 ek olajon megfuttatam a két gereyd reszelt fokhagymát, a reszelt vöröshagymával, rádobtam 3 ek lisztet, kevés paprikát, majd hideg vízzel csomómentesre kevertem, ezzel rántottam be a levest. A csülköt felkockáztam, visszatettem a levesbe, fűszereztem, majd egy utolsó rottyantás után forrón tálaltam. Tejfölt és petrezselyemzöldet kínáltam mellé.
Másodiknak Tomi 3 tojásos piskótából készült Arankás csokikrémes tortácskát kapott, én ezt már nem nagyon kívántam, úgy teleettem magam a levessel.

Hal Spárgával

No, ez az étel nem több mint a címe. Recept nincs igazán, olyan pofonegyszerű, bér néha ezek a legízletesebb kaják. Ez valamelyik nap volt az ebédem a héten, kb 10 perc alatt készült el a hűtőben várakozó leértékelt spárgákból. Arra nincs szó, mennyire jól esett, pedig igazán semmi különleges nem volt benne. A halszeleteket kivettem a mélyhűtőből még reggel, így mikor ebédszünetben hazaértem épp jó állapotban vártak a pulton. Só, bors, forró teflonserpenyő, olivaolaj, 1-2 perc mindkét oldalán, kész. Közben vizet forraltam egy lábosban, beletettem a pároló részét, fedőt rá, amikor forrt, 2 percre beleraktam a végétől megszabadított szuperzsenge spárgákat. Közben 1 ek citromlevet, kevés reszelt citromhéjat összekevertem olivaolajjal, sóval, borssal, tálaltam, majd ezzel locsoltam meg az egészet. Mint a mennyország.
Vannak pillanatok, nem túl gyakran persze, de egyszer-egyszer mégis, mikor úgy érzem, hogy nincs miért görcsölni, aggódni, nem futok ki az időből, megvár az élet akkor is, ha felteszem a lában egy pár percre, eszem egy finom ebédet, iszom egy kávét, és csak nézek magam elé. Nem sokáig, csak pár percig, ennyi elég is. Ez a cél, minden nap megtalálni ezt a békét, legalább egy pillanatra, ha többre nem is.

Szűzpecsenye Grillezett Polentaágyon Cideres Almaszósszal

Hát, igen lusta voltam a héten posztolni a vacsorákról. Ma sem viszem túlzásba, mert a konyhában mindössze arra a fél órára álltam be, míg ezt a vacsit összedobtam. Azt persze nem mondom, hogy nem csináltunk semmit, egész délelőtt takarítottunk, mert csodaszép idő volt, ami nagy napsütéssel jár, ami meg a bútorokon teszi extrán láthatóvá a port és a maszatot, ezért végigcsutakoltuk a lakás minden szegletét. Utána séta, kis bevásárlás, és irány a konyha. A szűzpecsenyét még a hét elején vettem a Waitroseban féláron. Így totál nem vészes az ára, nagyon szép, zsenge hús lévén pillanatok alatt el is készül, ezért ideális hétköznapi gyirs-gyors vacsorákhoz. Tomi másfél hete próbál bepusztítani egy 4 literes perry cidert, amit egy közeli farm shopban vett, gondoltam besegítek neki, és 2 decit én is elhasználok a kajához, így lett cideres almaszósz a körítés mellé. Amit tehát használtam:

1 darab sertés szűzpecsenye (kb 350-380 g), 2 alma, 2 dl cider, vaj, olaj, só bors, pár levél friss zsálya, 2-3 ek tejföl vagy tejszín, kevés liszt, 3 shallot hagyma.

A húst 2 centis medalionokra vágom, sózom, borsozom, félreteszem. A hagymát apróra vágom, az almát uborkagyalun hajszálvékony szeletekre szelem. Egy vastag aljú serpenyőben a vaj és olaj keverékét elkezdem hevíteni, közben a húsokat meghempergetem lisztben, majd pirosra sütöm minden oldalát. Amikor kész, kiveszem őket, és melegen tartom. A serpenyőbe beledobom a hagymát és az almát, egy-két percig pirítom, majd meglocsolom ciderrel. Óvatosan elkezdem keverni, megvárom, míg minden leragadt rész szépen feloldódik, majd visszateszem a húsokat, és lefedve puhulásig párolom, ez kb 10-15 perc. Ezután újra kiveszem őket, a szószt elkeverem egy kis tejszínnel, majd további 4-5 percig rotyogtatom, sűrítem. Forrón tálalom.

Mára grillezett polentát készítettem hozzá, ehhez 750 ml vízben főztem meg 200 g kukoricadarát, hozzátettem 1 tk sót, egy tk vajat, majd kb 1,5 centi vastagon kiterítettem a masszát egy szilikon sütőpapírra. Megvártam míg kihűl, a legnagyobb pogácsaszaggatómmal korongokat szaggattam ki belőle, majd nagyon meleg grillserpenyőn 10-10 percig grilleztem mindkét oldalán.

Tokány Hentes Módra

Rettenetes éjszakánk volt, sikerült jól összevesznünk. Persze mindez vacsora után történt, így van mit feltöltenem, bár kedvem nem sok van hozzá. A mélyhűtő kiürítésében vagyok még mindig, most épp két csomag tarja jutott a kezembe, amiből tokányt készítettem. Általában borsós tokányt szoktam csinálni, azt mindketten szeretjük, de az egyik szakácskönyvemben szerepel ez a recept, gondoltam, a változatosság kedvéért most hentes módra csinálom. Amit használtam:

Egy ujjnyi darab szalonna, 150 g füstölt kockázott bacon, 4 szelet tarja felcsíkozva, 1 nagy fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, kevés sűrített paradicsom, só, bors, csemegeuborka levével.

A szalonnát apró kockákra vágom, kisütöm a zsírját, majd ebben pirítom meg a hagymát. Amikor üveges, rádobom a baconkockákat, és további 5 percig pirítom. Én a lidl-ben kaphatót használom, mert abból nem fő ki víz, míg az angolokéból igen, aminek ráadásul valami egészen furcsa szaga van, nyílván füstaroma, vagy fene tudja, mindegy is, lidl-ös teszi a dolgát. Ezután a husit is rádobom, fehéredésig sütöm, majd egy kis tálban a paradicsompürét pár csepp vízzel kikeverem, és ezt is ráöntöm a húsra. Átkavarom, fűszerezem, majd 1-2 perc után kevés vízzel, de csak épp annyival hogy az alján ne kapjon oda. Így párolom fedő alatt, fokozatosan adagolva hozzá kevéske vizet. Mikor a hús már majdnem puha, szeletekre szelt csemeguborkát dobok rá, körülbelül egy maréknyit. További 10 perig főzöm, majd krumplikörettel tálalom.
Egyszerű alapanyagok, egyszerű módon összerakva, fantasztikusan ízes végeredménnyel. Tipikus magyar kaja.