Oldalak

2013. január 12., szombat

Banana Fritters


Na jó, ennyire nem leszek ám lelkes ezentúl sem, de épp kéznél volt a gép, és a baba is elaludt, mi meg ráéheztünk valami brutálisan édesre. Így lett 10 perc alatt kész ez a finomság. Recept nincs, csak egy sűrű palacsontatsztát kell kikeverni úgy, hogy lehetőleg egy kevés szódabikarbóna is kerüljön bele, aztán a banánokat kell fölvágdosni, megmártani, majd forró olajba csobbantani. Pár perc, szép aranybarnák, aztán konyhai papírtörlőn csöpög, landol a tányéron, nyakonöntve egy kis juharsziruppal, meg fahéjas porcukorral. Hammmmm.

Mindennapi kenyereink: az egyszerű fehérkenyér és a soda bread


Két kenyérrecepttel jövök ma, mostanában ezeket szoktam elkészíteni, mert szépen megsülnek együtt a sütőben, és így mindkettőnk boldog, ugyanis Tomi egyáltalán nem hajlandó teljeskiőrlésű cuccokat enni, én viszont ezt jobban szeretem. A fehérkenyér hozzávalói a következők:

450 g kenyérliszt, 1 tk só, 25 g olvasztott vaj, 300 ml langyos víz, 1,5 tk szárított élesztő, 1 tk cukor.

A langyos vízben feloldom a cukrot és az élesztőt, hagyom felfutni (kb 20 perc). A lisztet kimérem egy keverőtálban, elkeverem a sóval, majd a közepébe mélyedést csinálok, ebbe öntöm bele a felfutatott élesztpt, és a vajat. Kidagasztom a tésztát, majd meglisztesztezve visszateszem a tálba, és hagyom duplájára kelni. Ezután kicsit átgyúrom, nem nagyon, csak épp, hogy formát nyerjen, és a tepsi egyik sarkára teszem. Megvágom a tetejét, hagyom kelni. Begyújtom a sütőt 220 fokra (gázon 6-os fokozat).

Közben a másik kenyér hozzávalóit is előkészítem.

125 g síma liszt, 125 g teljeskiőrlésű liszt, 50 g zabpehely, 0,5 tk szódabikarbóna, 0,5 tk só, 15 g olvasztott vaj, 250 ml buttermilk vagy kefír.

A liszteket és a zabpelyhet kimérem az előző keverőtálban, majd elkeverem a szódabikarbónával és a sóval. a közepébe beleöntöm a vajat és a buttermilket, majd körkörös mozdulatokkal kikeverem. Jó nyúlós, ragacsos tészta lesz, de nem szabad túldolgozni. Egy jó maréknyi lisztet szórok a gyúródeszkára, ezen nagyjából megformázom a kenyeret, majd megszórom zabpehellyel. A tepsi másik sarkára teszem, és ennek is megvágom a tetejét.
Forró sütőben először 5-10 percig sütöm őket, majd visszaveszem a hőmérsékletet 180 fokra, és így sütöm további 20-25 percig. Úgy ellenőrzöm, hogy megsültek, hogy kiveszek egyet, megfordítom, és megkopogtatom az alját. Ha szép, kongó hangja van, kész. 

2012. december 26., szerda

Gundel palacsinta, a megkésett karácsonyi desszert


Mivel 24-én Bella egész álló nap nem volt hajlandó elaludni a desszert elkészítése árcsúszott 25-ére. Tomi volt megbízva a palacsinták elkészítésével, én a töltelék- és szószfelelős voltam. A recept a Gundel Károly féle Kis magyar szakácskönyvből van, szóval elég autentikusnak tekinthető.

Hozzávalók 12 palacsintához: A töltelékhez: 1,5 dl rum, 40 g mazsola, 20 g cukor, 20 g cukrozott narancshéj, 180 g darált dióbél, 1 dl tejszín, 120 g cukor, őrölt fahéj. A csokoládémártáshoz: 2,5 dl tej, fél vaníliarúd, 30 g cukor, 100 g csokoládé, 1,5 dl tejszín, 3 tojássárgája, 80 g cukor, 50 g kakaópor, 15 g liszt, 5 cl tej.

A mazsolát és a kandírozott narancshéjat előző nap rumba áztattam. A tejszínt a cukorral összemelegítettem, majd a diót és gyümölcsöket a rum felével jól kikevertem vele. Csipet fahéjjal és cukorral ízesítettem.
A csokoládémártáshoz a tejet a vaníliával és a cukorral felforraltam, a csokit megolvasztottam a mikróban, a tejszínből pedig kemény habot vertem. Ezután a tojássárgákat a cukorral, majd a kakóporral, lissztel és a hideg tejjel habverővel símára, habosra kevertem. Összeforgattam a csokival, és fokozatosan hozzáadtam a forró tejet. Ezt aztán tovább melegítettem, de nem forraltam, csak épp addig maradt a tűzhelyen, míg szépen fényes mártás lett. Ezután folyamatos keverés mellett hozzáadtam a rumot, atután a tejszínhabot.
A palacsintákat kevés vajon átmelegítettem, megtöltöttem, majd tányérra rendeztem. A szósszal nyakonöntve tálaltam. Nagyon finom, amolyan igazi felnőtt édesség volt :)

Kacsasült vérnarancsszósszal a karácsonyi asztalról


Rágen volt már az előző, kifogás nincs, csak egy nagyon mosolygós négy és fél hónapos. 
A karácsony idén egy kicsit rendhagyóan ment le, ugyanis 23-án bátyámék látogattak meg minket, akik eredetileg 27-én jöttek volna, így minden addigi tervemet megváltoztattam, ami a kaját illeti. Nekik angolos-karácsonyos nyársakat készítettünk, stuffinggal, baconbe tekert sausage-okkal, aszalt barackkal, nomeg párolt, vajas kelbimbóval és egyéb köretekkel. Volt még halászlé, panettone, házi Baileys, forraltbor, egy szó mint száz, nem éheztünk. Érthető, hogy másnap valami nagyon lustázósat szerettem volna készíteni, hogy a szenteste igazán punnyadósan telhessen, így ismételten egy kacsa mellett döntöttem.

A hozzávalók: 1 kacsa crown (ez gyakorlatilag egy egész kacsa lábak és szárnyak nélkül, kb 900 g), 3 gerezd fokhagyma, só, bors. A szószhoz: 1 knorr chicken stock pot, 2 dl portói, 5 dl vérnarancslé, 2-3 ek kész cranberry szósz, bors, vaj, kevés keményítő. A körethez: krumpli, salátalevelek, cékla, stilton vagy akármilyen kéksajt, egy marék dió, citromlé, méz, dióolaj, só, bors.

A kacsát jó alaposan megmostam, megtisztítottam, majd konyhai papírtörlővel teljesen szárazra töröltem. Eyután hagytam a konyhapulton egy órát pihenni. Ez nagyon fontos, ad egy, mert jó, ha szobahőmérsékletről kezd sülni, ad kettő, így minden nedvesség eltűnt a bőréről. Ezután a bőrét jól körbeszurkáltam, majd sóval, borssal nagyon alaposan átdörzsöltem kívül-belöl. Sütőrácsra helyezve 220 fokos sütőben 15 percig pirítottam, majd a hőfokot mérsékelve 160-ra további 50 percig sütöttem. Félúton a kisűlt zsírt egy nagy serpenyőbe átöntöttem. A krumplit meghámoytam, félbevégtam, es puhára főztem. Miután leszűrtem róla a főzővizet, visszatettem a fedelét, és egy kicsit összeráztam, hogy a krumpli szélei egy kicsit megtörjenek. Ezt a forró kacsazsírba dobtam, és pirosra sütöttem a gázon minden oldalát. Közben a szószhoz a hozzávalókat a vaj és a keményítő kivátelével elkezdtem összeforralni, addig, míg felére el nem forrta magát. Ekkor a vajat beledobtam, és, mivel még mindig kicsit hígnak találtam, keményítővel tovább sűrítettem. A salátához a dresszinget egy épp aznap kiürült narancslekváros üvegben készítettem el, ami további narancsízt adott neki, egyszerűen összeráztam az olajat, citromlevet és a mézet, sóztam, borsoztam, és átforgattam vele a leveleket. Felszeleteltem pár főtt céklát, stiltont morzsoltam rá majd, majd megszórtam durvára megtört dióval.

2012. október 25., csütörtök

Ököruszály leves




Pár hete házhoz rendeltem a kaját, többek közt egy kiló ököruszályt is. Sajnos nem volt a Tesconak készleten, így elmaradt a leves, amire már rég éhezem. Tegnap azonban félárayva találtam 2 kis csomagot a boltban, így kaptam az alkalmon, és még este felkészítettem főni ezt a finomságot. Természetesen semmi különleges nem volt az elkészítésében, szimplán egy húsleves az egész, mégis úgy gondoltam, megörökítem itt, hátha a jövőben ötletet adhat, mikor a heti menüt tervezem. nomeg, olyan szép volt az a hús, hogy nem hagyhadtam ki, hogy lefotózzam. A hozzávalók:




1 kg ökör farok, 2 nagyobb sérgarépa, 1 fehérrépa, 2 zellerszár,  1 fej hagyma, 4 gerezd fokhagyma, szemesbors, babérlevél,  só, pár szál petrezselyemzöld.

A zöldsgeket meghámozom, megmosom, majd az ugyancsak megmosott hússal beleteszem egy lábosba. Beledobom a fűszereket, majd felengedem annyi vízzel, amennyi ellepi. Takaréklángon elkezdem főzni, nem baj, ha akár egy órába is telik, míg felforr. Ezután a gázt úgy állítom be, hogy éppen csak gyöngyözve forrjon. 2-3 órát így főzöm, majd hagyom kihülni. Ekkor kiveszem a hozzávalókat, a levest pedig gézlapon átszűröm. Sós vízben tésztát főzök hozzá, majd a csontról lefejtett hússal tálalom. Nyammm.

2012. szeptember 20., csütörtök

Vörösboros Báránysült


Villámgyors bejegyzés következik, attól függetlenül, hogy ezer éve nem írtam semmit. Ennek oka a most hat tehes gyönyörű kislányunk, Bella érkezése. A terhességem utolsó két hónapja borzalmas fáradsággal telt, így nem sok bonyolult fogás landolt az asztalon, inkább lustálkodtam és tévéztem főzőcske helyett... Mikor már volt időm főzni, akkor a fotózás és írogatás maradt el, most viszont, valami szerencsés csillagállásnak köszönhetően a gyerek alszik, Tomi tortellinit főz (dobozból), így van időm pötyögni végre. A következő kaját tegnap követtem el, Máté segített hagymát pucolni, Tomi meg gyipaciztatta a kisasszonyt, míg én összeraktam a hozzávalókat.

1 báránycomb (én két félből dolgoztam), 1 kg vöröshagyma, 1 fej fokhagyma, rozmaring, kakukkfű, 3 dl vörösbor, olaj, vaj, balzsamecet vagy vörösborecet, keményítő, só, bors, mentalevél.

A báránycombot megmosom, letörölgetem, majd egy késsel 2 cm mélyen megszurkálom. Süval s borssal átdözsölöm, majd egy kevés felforrósított olajon minden oldalát szép barnára megsütöm. Eközben a fele fokhagymát összezúzom, apróra vágom a rozmaringot, és kikeverem őket a vajjal. Ezzel a masszával dörszölöm át az elősütött húst. A hagymát vékonyan felszeletelem, majd abban a serpenyőben, amiben a húsokat elősütöttem megdinsztelem. rádobom a maradék fokhagymát, majd egy mély tepsi aljára borítom. Erre kerül rá a vajjal bekent hús, majd végül a vörösbor. Így teszem be letakarva a 200 fokra előmelegített sütőbe, amit fél óra után visszaveszek 160 fokra, így sütöm további két-két és fél órát. ezután a húst kiemelem az edényból, fóliával lefedem, és visszateszem a kikapcsolt sütőbe, hogy meleg maradjon. A hagymás szaftot átszűröm egy lábosba, majd elkezdem forralni. Közben kumplit főzök. Miután a lé felére elfőtte magát, egy kevés ecetet teszek hozzá, ezzel forralom még egy pár percig. Keményítővel sűrítem még egy kicsit, majd egy kevés vajat belekeverve fényesítem. Krumplipürével vagy tört krumplival tálalom, majd apróra vágott mentával szórom meg.

Huh... el sem hiszem, hogy végeztem... Háromszor ültem neki ezt a receptet megírni... Sebaj, talán most... Ja, ay iménti recept legszebb része a szósz, ami igazi angolosan készül, és nagyon finom. Igaz, egy kis párolt répa, meg brokkoli még mellé kerülne itt, de mi nem vagyunk oda a párolt zöldségköretekért annyira, így megmaradt magyarosra a dolog: krumpli, hús, nomeg a szaft. Meg egy kis bor. És törköly előtte a fiúknak...

2012. május 12., szombat

Ez itten a kert, avagy bukta és frankfurti leves kint tálalva



Nem tűntem ám el teljesen a föld színéről, csak nagyon sok változás ment végbe körülöttünk az elmúlt pár hónapban. Kezdhetem a legjelentősebbel, Málnával, aki most épp egy 7 hónapos pici baba a pocakomban, és akit július végére várunk, de már nagyon. A második hír, hogy elköltöztünk, nemcsak egy másik házba, de egy másik faluba is. Egy csodaszép kis cottage boldog lakóivá váltunk tehát, Tomi átment hivatásos ornitológuba, én barátkozom a konyhába beköszönő mókusokkal, a huhogó bagollyal és a báránybégetéssel, nomeg a folzton csordogáló kispatak lakóival, ami a ház mellett fut. Idilli, ennyit erről. Az időjárásról ugyanezt már nehéz lenne elmondani, egy hónapja gyakorlatilag folyamatosan esik, ami borzasztó fárasztó már, ezért is örültünk nagyon ma, hogy ragyogó napsütésben költhettük el a vacsorát.

Lekváros buktát és frankfurti levest készítettem. Utóbbihoz a hozzávalók a következők voltak:

1 kis fej kelkáposzta, 2 nagyobb krumpli, 6 frankfurti virsli, 1 kis fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma, paprika, só, bors, köménymag, liszt, olaj, tejföl.

A hagymát nagyon apróra vágtam, olajon megfuttattam, rádobtam a vékonyra felszeletelt kelkáposztát, fűszereztem, majd vízzel felengedve félig megfőztem. Ekkor rádobtam a kockára vágott krumplit és a felszeletelt virslit. Ezután paprikából, lisztből, fokhagymáből rántást készítettem, ezzel besűrítettem a levest, majd készre főztem. Tejföllel és friss kenyérrel tálaltam.

A bukta sem volt bonyolultabb. A recept valójában Tomié, aki a szobájából ásott elő egy kinyomtatott lapot Tupperware receptekkel, erről másoltam én ezt le. A hozzávalók:

3 dl meleg tej, 3 dkg élesztő (én 2 kk szárított élesztőt használtam), 2 ek cukor, 1 tojás, 2 ek tejföl, 8 dkg olvasztott margarin, kb 500 g liszt, nekem ez inkább 600 lett, 1 kk só, 400 g gyümölcsíz.


Szép fényes, ruganyos tésztát dagasztottam, ezt persye lehet a gépre is bízni, én ma kézzel gyúrtam be, majd hagytam duplájára kelni. Ezután kinyújtottam, az ízt felvágdostam, majd a téglalapokra vágott tésztára tettem. Becsomagoltam a tésztáva őket, kis buktákat formálva belőlük, majd kivajazott, kilisztezett tepsibe sorakoztattam őket. Így is keltek még kb 30 percet, majd vajjal megkenve közepes lángon (5-4 fokozat) készre sütöttem.




Ja, mielött elfelejtem: gázsütőm van az új házban, amilyen még sosem volt, már kezdem megszokni, bár még mindig nem vagyok nagyon magabiztos vele. Alul jobba süt, ezért beletettem egy kerámia pizzasütőt, ai valamelyest egyenletesebben adja le a hőt, így már annyira nem éget. Oh, a kocsim is új, azt is megkellett szoknom, kis WW polo, egész jó, bár nem olyan fürge mint az előző volt. Asszem ennyi változás történt, más nem, de ha mégis, majd még úgyis jelentek.