Első körben le szeretném szögezni, igen, mások máshogy csinálják a sztrapacskán, én így, nem érdekel senki és semmi, én anyámtól ezt tanultam sztrapacska címszó alatt, ezen nőttem fel, nem célom a hagyományőrzés csak az, hogy finom ételt tegyek az asztalra a férjemnek, aki ezt a kaját egyenesen imádja. Sőt, tojást is teszek bele, nehogy szétessen a galuska, és nem reszelem a krumplit, mert lusta vagyok, sőt, brindza sincs a közelben, ezért tehéntúróval készítem, ráadásul Tomi nem is szereti a juhtúrót. Ja, és füstölt sajtot reszelek rá, mert az még kaját el nem rontott, ha egy kis olvasztott sajt került a tetejére. Egy szó mint száz, ez a mi családunk verziója.
1 kg krumpli, 1 tojás, annyi liszt, amennyit a galuska felvesz, 400 g túró, jó három ujjnyi füstölt szalonna, só, bors, füstölt sajt.
A krumplit robotgéppel lepépesítem, hozzákeverem a tojást, 1 tk sót és annyi lisztet, amennyit felvesz, a cél, hogy szaggatható állagú legyen, de ne olyan kemény mint e a nokedlitészta. Forró vízben kiszaggatom. Az én nokedliszaggatóm még azokból az időkből származik, amikor kiköltöztünk Angliába. Az én leleményes férjem ugyanis nagy siránkozásomra, miszerint nem találok sehol nokedliszaggatót, egyik nap hazajött, és letett elém az asztalra egy pizzasütőlapot. Ez egy nagy kerek, lukacsos teflon tepsi volt, épp akkora, mint a legnagyobb lábosom. Így megoldódott a kitámasztás problémája is, nagyobb felületen könnyebb is volt szaggatni, ráadásul a teflonbevonat miatt a tisztítása is nevetségesen egyszerű volt. Azóta is csak ezt használom.
Tehát kifőzöm a galuskát. Közben a pörcöt mikróban kisütöm, és egy nagy tepsibe öntöm. Erre merem rá fokozatosan a kifőtt galuskát, sózom, borsozom, eloszlatom rajta a túrót. Amikor kész, megszórom sajttal, majd betolom a grill alá pár percre, hogy szépen megpiruljon. Forrón, csemegeuborkával tálalom. Nagyon kiadós, könnyű nagy adagban elkészíteni, ráadásul jól tűri, ha órákkal hamarabb össze van készítve, bár én ilyen eseteben több túrót szeretek használni, nehogy kiszáradjon. A végtelenségig variálható, lehet kaprot tenni bele, vagy az előbb említett juhtúróféleségeket tenni bele, de finom a káposztás verziója is. Ez egyetlen, amit nem szeretek vele kapcsolatban, az a mosogatás.
1 kg krumpli, 1 tojás, annyi liszt, amennyit a galuska felvesz, 400 g túró, jó három ujjnyi füstölt szalonna, só, bors, füstölt sajt.
A krumplit robotgéppel lepépesítem, hozzákeverem a tojást, 1 tk sót és annyi lisztet, amennyit felvesz, a cél, hogy szaggatható állagú legyen, de ne olyan kemény mint e a nokedlitészta. Forró vízben kiszaggatom. Az én nokedliszaggatóm még azokból az időkből származik, amikor kiköltöztünk Angliába. Az én leleményes férjem ugyanis nagy siránkozásomra, miszerint nem találok sehol nokedliszaggatót, egyik nap hazajött, és letett elém az asztalra egy pizzasütőlapot. Ez egy nagy kerek, lukacsos teflon tepsi volt, épp akkora, mint a legnagyobb lábosom. Így megoldódott a kitámasztás problémája is, nagyobb felületen könnyebb is volt szaggatni, ráadásul a teflonbevonat miatt a tisztítása is nevetségesen egyszerű volt. Azóta is csak ezt használom.
Tehát kifőzöm a galuskát. Közben a pörcöt mikróban kisütöm, és egy nagy tepsibe öntöm. Erre merem rá fokozatosan a kifőtt galuskát, sózom, borsozom, eloszlatom rajta a túrót. Amikor kész, megszórom sajttal, majd betolom a grill alá pár percre, hogy szépen megpiruljon. Forrón, csemegeuborkával tálalom. Nagyon kiadós, könnyű nagy adagban elkészíteni, ráadásul jól tűri, ha órákkal hamarabb össze van készítve, bár én ilyen eseteben több túrót szeretek használni, nehogy kiszáradjon. A végtelenségig variálható, lehet kaprot tenni bele, vagy az előbb említett juhtúróféleségeket tenni bele, de finom a káposztás verziója is. Ez egyetlen, amit nem szeretek vele kapcsolatban, az a mosogatás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése