Vagy mit tudom én... Sosem voltam jó címekben. Ahogyan haggis-vásárlásban sem. Történt ugyanis, hogy a Waitroseban sétálgattam, mikor is megláttam egy olyan régi ismerőst, akitől a hideg ráz, ezért gyorsan ki is fordultam a boltból pár nagyon leértékelt haggis-szal a tarisznyámban, félve attól, hogy végleg elmegy az étvágyam az említett szörnyeteg látványától. Mikor hazaértem, és nagy büszkélkedve újságoltam anyának vacsoraötletemet feltűnt, hogy vegetáriánus a cucc, na, gondoltam, ezt Toma nem veszi be, az tuti, így visszamentem egy hagyományos verzióért is. Ha már ott voltam, kiegészítettem a vacsit egy pár paprikás kolbászkával, hát, ezek nem az igaziak, máskor nem veszek belőlük, az tuti. A haggis isteni volt viszont, meglepő módon a vegetáriánus is, szeretem én ezeket a cuccokat, különösen, ha szója helyett babbal és lencsével játszanak bennük, ráadásul intenzíven fűszeres volt, amit nagyra tudok értékelni. A lilakáposzta egyértelmű köret volt mellé, különösen, hogy anya csinált otthon valamelyik nap, és nagyon, de nagyon finom volt. Ezt variáltam persze egy kicsit, hogy az élet csak ne legyen olyan egyszerű. Nevezzük ezt tehát Őszidéző Pároltkáposztának, hogy legyen valami gasztroblogos-receptelős hatása a dolognak. Íme a hozzávalók:
1 közepes fej lilakáposzta, 1 ek vaj, 1 ek zsír (csak mert volt itthon), 2 ek cukor, 1 ek méz, 1 kis fej lilahagyma, 2 ek balzsamecet, 1 ek vörösborecet, 2 dl cider (természetesen a somerseti a legjobb), só, bors, 1 alma, ha van kéznél, ha nincs, ahogy nekem nem volt megteszi egy nagy marék fekete szőlő.
A vajat és a zsírt megolvasztom, a cukrot megpirítom rajta, majd rádobom a hagymát és a vékonyra szelt káposztát, átforgatom, sóval, borssal ízesítem, majd hagyom összeesni. Aláöntöm a cidert, belereszelem az almát, majd puhulásig főzöm, közben az ecetekkel és a mézzel ízesítem. Akkor jó, ha még roppan egy kicsit, nem szabad tehát szétfőzni. Ezzel ettük a csemegét, ami klasszikus módon sütőben sült, volt még mellé krumplipüré, csak úgy, mert miért ne.
A Kép minőségéért bocsi, nem sok idő maradt rá, még mindig egy kicsit beteg vagyok, ez a nap meg eleve nagyon hosszú volt, taknyossággal, rasszista viccekkel, bunkó eladókkal. Bár, ez még csak egy kedd volt, ahhoz képest nem is rossz.
1 közepes fej lilakáposzta, 1 ek vaj, 1 ek zsír (csak mert volt itthon), 2 ek cukor, 1 ek méz, 1 kis fej lilahagyma, 2 ek balzsamecet, 1 ek vörösborecet, 2 dl cider (természetesen a somerseti a legjobb), só, bors, 1 alma, ha van kéznél, ha nincs, ahogy nekem nem volt megteszi egy nagy marék fekete szőlő.
A vajat és a zsírt megolvasztom, a cukrot megpirítom rajta, majd rádobom a hagymát és a vékonyra szelt káposztát, átforgatom, sóval, borssal ízesítem, majd hagyom összeesni. Aláöntöm a cidert, belereszelem az almát, majd puhulásig főzöm, közben az ecetekkel és a mézzel ízesítem. Akkor jó, ha még roppan egy kicsit, nem szabad tehát szétfőzni. Ezzel ettük a csemegét, ami klasszikus módon sütőben sült, volt még mellé krumplipüré, csak úgy, mert miért ne.
A Kép minőségéért bocsi, nem sok idő maradt rá, még mindig egy kicsit beteg vagyok, ez a nap meg eleve nagyon hosszú volt, taknyossággal, rasszista viccekkel, bunkó eladókkal. Bár, ez még csak egy kedd volt, ahhoz képest nem is rossz.
Párolt káposzta ciderrel? Hát erre tanítottalak én? A lila hagyma és az alma egyáltalán nem rendszeridegen, a mézet kicsit nehezen emésztem benne... A vega haggist meg fagyaszd le, kíváncsi lennék rá :-)
VálaszTörlésMiért? Almával készülhet, borral készülhet, akkor ciderrel miért nem?
VálaszTörlésKiraly, ma lattam eloszor Haggis-t. Az angolok valamiert undorodnak tole ugy ereztem. Kivancsi voltam, hogy ez igazabol hurka? :) itt megkaptam a valaszt. Koszi.
VálaszTörlés