Oldalak

2011. október 16., vasárnap

Vasárnapi reggeli, azaz a jó öreg Full English Breakfast


Ma ügyes leszek, és két dolgot is posztolok majd. Az egyik a reggeli lesz, ami nagyon is megéri a pötyögést. Hogy miért? Mert borzasztó finom, 8 órán keresztül garantáltan nem éhezik meg utána az ember, ráadásul pikk-pakk elkészíthető. Mindent úgy csináltam, ahogyan azt az előző munkahelyemen a vendégeknek. Amiből készült: (egy főre)

2 tojás, 2 szelet bacon szalonna, 2 kolbász (ez a semmihez sem hasonlító angol kolbász, talán valamiféle német krinolinszerűség állhat legközelebb hozzá), 4 fej gomba, Heinz főtt, paradicsomos bab konzerv, 2 paradicsom, 2 szelet pirítós, olaj.

A szalonnákat először grillrácsra tettem, a sütőben elkezdtem a grill alatt ropogósra sütni. Közben a kolbászokat serpenyőben felkészítettem, egy másikban a gomba és a paradicsom sült. kb negyed óra alatt minden átsült, akkor tettem be a kenyereket a pirítóba, a tojásokat pedig egy harmadik serpenyőbe. Míg ezek sültek, egy edényben megmelegítettem a babot, A tojásokat félúton megfordítottam, hogy szépen megsüljön mindkét fele, bár ügyelve arra, hogy a sárgája futós maradjon. A grillt elzártam, a tányérokat betettem átmelegedni a sütőbe, majd tálaltam. Vááá, néha olyan jól tud esni.

2011. október 12., szerda

Paella a szerda esti vacsoravendégnek



Huh, elég késő van, így kénytelen vagyok visszafogni magam, és lényegre törően leírni a mai napot. Vendégünk volt ma, egy kedves fiatal csaj, aki lent dolgozik az irodában. Nem tudtam, mit főzzek, lévén alig ismerem, de Becky jó ötletet adott, azt mondta, csináljak paellat, legalább azzal kevés a mosatlan, igaza volt, hát így tettem. Hazaérve futottam egy kört a porszívóval, és nekiálltam. Hozzávalók:

750 g csirke felsőcomb (ezt kifiléztem, lebőröztem), 500 g paella rizs vagy rizottó rizs, 2 piros paprika, 1 fej hagyma, 3 kis szem paradicsom, 3-4 gerezd fokhagyma, só, bors, füstölt paprika, sáfrány, csirke alaplé (nálam kockából), 3 dl fehérbor, főtt királyrák, kagyló (vaj, só bors, maradék fehérbor, hagyma, fokhagyma) olivaolaj.

Az olivaolajat egy hatalmas serpenyőben felhevítettem, a kockára vágott csirkét sóval, borssal fűszereztem, majd hirtelen pirosra sütöttem, kiszedtem, majd egy tálban félretettem. Ezután a fennmaradt olajon a hagymát elkezdtem megfonnyasztani, hozzátettem az aprított fokhagymát, majd a rizset, így pirítottam egy ideig, hozzátettem a zöldségféléket, majd felöntöttem annyi alaplével, amennyi ellepte. A bort is ráöntöttem, majd a tetejére visszatettem a húst, lefedtem, majd mérsékelt lándon pároltam 20-25 percig. Ezalatt a kagylókat alaposan átválogattam, megtisztítottam, megmostam. Egy lábosban, 2 ek vajon a hagymát és a fokhagymát elkezdtem megfonnyasztani, hozzáöntöttem a fél üveg bort, sóztam, borsoztam, majd rádobtam a kagylókat. Ügyelni kell rá, hogy csak zárt héjú legyen köztük, ami nyitva van, az mehet a kukába. 6 percig főztem, folyton rázogatva az edényt. A fedőt nem szabad emelgetni, praktikusabb éppen ezért üvegből készültet használni, amint kinyílik az összes kagyló, kész is. Előmelegített tányéron azonnal tálaltam, finom száraz fehérbort ittunk mellé. Szuper vendégváró, 6 adag simán kijött belőle, a cucc pedig nem volt drágább 8 fontnál. A képért megint bocsi, de épp csak sikerült megörökítenem a dolgot.

2011. október 11., kedd

Hurka-kolbász Skót módra, akarom mondani Haggis magyarosan tálalva


Vagy mit tudom én... Sosem voltam jó címekben. Ahogyan haggis-vásárlásban sem. Történt ugyanis, hogy a Waitroseban sétálgattam, mikor is megláttam egy olyan régi ismerőst, akitől a hideg ráz, ezért gyorsan ki is fordultam a boltból pár nagyon leértékelt haggis-szal a tarisznyámban, félve attól, hogy végleg elmegy az étvágyam az említett szörnyeteg látványától. Mikor hazaértem, és nagy büszkélkedve újságoltam anyának vacsoraötletemet feltűnt, hogy vegetáriánus a cucc, na, gondoltam, ezt Toma nem veszi be, az tuti, így visszamentem egy hagyományos verzióért is. Ha már ott voltam, kiegészítettem a vacsit egy pár paprikás kolbászkával, hát, ezek nem az igaziak, máskor nem veszek belőlük, az tuti. A haggis isteni volt viszont, meglepő módon a vegetáriánus is, szeretem én ezeket a cuccokat, különösen, ha szója helyett babbal és lencsével játszanak bennük, ráadásul intenzíven fűszeres volt, amit nagyra tudok értékelni. A lilakáposzta egyértelmű köret volt mellé, különösen, hogy anya csinált otthon valamelyik nap, és nagyon, de nagyon finom volt. Ezt variáltam persze egy kicsit, hogy az élet csak ne legyen olyan egyszerű. Nevezzük ezt tehát Őszidéző Pároltkáposztának, hogy legyen valami gasztroblogos-receptelős hatása a dolognak. Íme a hozzávalók:

1 közepes fej lilakáposzta, 1 ek vaj, 1 ek zsír (csak mert volt itthon), 2 ek cukor, 1 ek méz, 1 kis fej lilahagyma, 2 ek balzsamecet, 1 ek vörösborecet, 2 dl cider (természetesen a somerseti a legjobb), só, bors, 1 alma, ha van kéznél, ha nincs, ahogy nekem nem volt megteszi egy nagy marék fekete szőlő.

A vajat és a zsírt megolvasztom, a cukrot megpirítom rajta, majd rádobom a hagymát és a vékonyra szelt káposztát, átforgatom, sóval, borssal ízesítem, majd hagyom összeesni. Aláöntöm a cidert, belereszelem az almát, majd puhulásig főzöm, közben az ecetekkel és a mézzel ízesítem. Akkor jó, ha még roppan egy kicsit, nem szabad tehát szétfőzni. Ezzel ettük a csemegét, ami klasszikus módon sütőben sült, volt még mellé krumplipüré, csak úgy, mert miért ne.
A Kép minőségéért bocsi, nem sok idő maradt rá, még mindig egy kicsit beteg vagyok, ez a nap meg eleve nagyon hosszú volt, taknyossággal, rasszista viccekkel, bunkó eladókkal. Bár, ez még csak egy kedd volt, ahhoz képest nem is rossz.

2011. október 2., vasárnap

Csösült dauphinoise burgonyával




Hétvégén pofátlanul hanyagoltam a főzést, egyszerűen nem volt kedvem itthon pöszmögni ebben a gyönyörű időben, így pénteken egy new york-i olasz étteremben vacsoráztunk, én Lamb Shank-et, Tomi pizzát, a csajok meg tésztákat, majd szombaton adtunk az élvezeteknek egy jó Fish&Chips-szel. Mára azonban kénytelen voltam valami kitalálni, annak ellenére, hogy a hátam közepére nem kívántam a konyhában való sertepertélést.
Tomi kívánságára sült csirke volt a vacsora, menzás nevén Cs.Sült, azaz csösült. Ebben semmi ördöngös nem volt, ezért a köretet turbóztam fel egy kicsit, így lett az egyik kedvencem: kisherceg krumpli. A vacsorához kellett tehát: (4 főre)

1 kg csirkecomb, 1 fej fokhagyma, paprika, só, köménymag, fokhagymasó, bors, olaj, 300 ml tejszín, egy marék reszelt sajt, 700 g krumpli, vaj.

A csirkét befűszereztem, tepsibe tettem, körülraktam fokhagymagerezdekkel, előmelegített sütőben, fólia alatt elkezdtem sütni. Közben a krumplit meghámoztam, 2-3 mm-es szeletekre vártam egy gyalun, majd vajjal rétegezve elkezdtem rétegezni egy tálba. Minden réteg után meglocsoltam egy kevés tejszínnel, melyet korábban 4-5 gerezd fokhagymával, sóval, borssal ízesítettem. Ezt is betettem a sütőbe, hozzávetőleg 50 percre. Közben a fóliát eltávolítottam a csirkéről, így sütve azt ropogósra. Amikor nagyjából kész volt, a krumplit (természetesen Tomi kívánságára) megszórtam egy kevés sajttal, és megvártam, míg szépen rápirul. Salátával ettük, de, ami lényegesebb, közben volt időm kitakarítani a lakást, így igazán praktikus vacsoránk volt. Személy szerint extra borsosan szeretem, salátával önálló ebédként is megállja a helyét.

2011. szeptember 29., csütörtök

Sajttal töltött csirkefilé baconbe göngyölve


Semmi ötletem nem volt ma a vacsorát illetően, ezért rábíztam magam a Waitrose akciós kínálatára. Negyed áron sikerült így vennem csirke felsőcomb filét és salátá, így már csak a Lidlben kellett kiegészíteni a bevásárlást. Amiből dolgoztam:

7 kis csirke felsőcomb filé, 1 mozzarella, 7 szelet bacon, só, bor, kevés olaj, cérna

A combokat kiterítettem, sóval, borssal ízesítettem, a sajtot csíkokra vágtam, felgöngyöltem, szorosan betekertem egy-egy baconnel, majd serpenyőben egy kevés olajon pirosra sütöttem minden oldalát. A göngyölegeket cérnával rögzítettem, mert elfogyott a fogpiszkálóm, és sajna nincsenek hústűim. Miután megsültek, tepsibe tettem őket, és előmelegített sütőben 180 fokon 20-25 percig tovább sütöttem. Ezalatt a krumplit meghámoztam, feltettem főni, majd krumplipürét készítettem belőle vajjal, tejföllel, egy kevés szerecsendióval. Citromos-olivaolajas öntete kevertem ki a salihoz, így ettük. Finom volt, bár 3 főre éppen csak elég. Tominak kifejezetten ízlett, meg is állapítottuk, hogy a baconös-sajtos dolgok jól el vannak találva.

2011. szeptember 27., kedd

After Eight Torta Daisy Szülinapjára


Említettem már, hogy utálok sütni?! Tiszta stressz az egész! Jó, persze a végén általában megéri, mert az ember besöpörheti a sok dicséretet, bár van abban valami felháborító, ha egy dolog 4 órát készül, majd 2 perc alatt megszűnik létezni. A recept félig-meddig saját találmány, innen-onnan ollóztam össze. Távirati stílusban adom elő, mert nagyon este van már.

A piskótához: 6 tojás, 6 ek cukor, 4 ek liszt, 2 ek kakaópor, 1 tk instant kávépor, só

A fehérjét felverem, a sárgáját kikeverem a cukorral, összeforgatom, hozzáadom a szitált lisztet és a kakaóport, majd belekeverem a kávét, 180 fokos előmelegített sütőben 35 perc alatt készre sütöm, hagyom kihűlni, majd 3 szeletbe elvágom.

A középső réteg: 3 ek kakaópor, 7 ek meleg víz, 300 g 70%-os étcsokoládé, 500 ml habtejszín, 1,5 ek cukor, csipet só.

A kakaót a vízzel kikeverem, a csokit gőz felett megolvasztom, ebbe belekeverem a kakaót. 5 percig állni hagyom, közben felverem a tejszínt, hozzáadom a cukrot, majd összeforgatom őket.

A fehércsoki rétek:

3 zselatinlap, víz, 255 g fehércsoki, 500 g tejszín, 1 tk mentaaroma.

A zselatinlapokat beáztatom, közben a fehércsokit felolvasztom gőz felett, hozzáadok egy decit a tejszínből, csomómentesre keverem, majd a zselatinlapokkal 2-3 percig melegítem. Félreteszem, felverem a tejszínt, majd elegyítem őket.

A tortalapok első rétekét a kakaós krémmel, a másodikat a fehércsokissal kenem meg, majd fehércsokissal borítom a tetejét, az oldalát a kakaóssal dolgozom el. After Eight csokikkal díszítem. Én este csináltam meg, éjjel pihent a hűtőben, reggelre azonban nagyon megszilárdult, ezért tálalás előtt egy órával kivettük a hűtőből. 22 fő evett belőle, szóval jó nagy torta. Legközelebb Anya feketeerdő tortája lesz a következő, bár most egy ideig nem sütök, ha nem muszáj.

2011. szeptember 25., vasárnap

Steak, ahogy Tomi szereti


Vettünk ma egy csodaszép biciklit a bolhapiacon! Ez a nap legnagyobb híre! Ezzel szórakoztunk egész délután... és a kertet is rendbe raktuk. És vasaltam is, pedig azt tényleg nem akartam. Tomi még az akváriumot is kitakarította. Főzni éppen ezért nem sok kedvünk volt, így lett megint steak a vacsi. A tescoban volt gyönyörű marha féláron, abból csináltam, krumplival, meg a spanyol sült paprikával. Mondanom sem kell, Tomi boldog volt. Én meg, most nagyon fáradt. Megyek is... Recept ma nincs, holnap lesz helyette, ugyanis nagy tortasütésre készülök, erről bővebben a következő bejegyzésemben... Jó éjt!