Már egy ideje szemezek az üzletekben kapható gesztenyékkel, de az áruk mindig eltántorít. Legolcsóbb helyen is 7-8 font körül mozog kilója, ami éppen kifizethető lenne, de mindig sajnáltam rá a pénzt. Ezért az árért marhahús is kapható, még szép, hogy nem gesztenyét veszek, igaz? Pedig emlékeim szerint gyerekkoromban gyakran rendeztünk gesztenyesütést, és mennyire szerettem! Tegnap azonban úgy látszott, hogy az égiek nyomon követik belső vívódásaimat, ugyanis a Waitrose akciós polcán várt vám 350 g csodaszép olasz gesztenye potom 10 pennyért, azaz 2 font negyven pennyvel olcsóbban az eredeti áránál. Nem hagyhattam ki. Este, mikor hazaértünk mindketten, a gesztenyéket beáztattam egy tál langyos vízbe, majd megfőztem a vacsorát, megittunk egy pohár bort, elmosogattam, majd Tomával elkezdtük bevagdosni őket. Semmi ördöngös, mindössze éles késsel kell kereszteket vágni a tetejébe. Ezután tepsibe raktuk őket, és már ugrottak is be a 250 fokra előmelegített sütőbe. Az időt nem mértem, kb negyed óra telhetett el, mikorra szépen szétnyíltak és fantasztikusan illatoztak. Néha sülés közben megspricceltem vízzel a tetejüket, kizárólag azért, mert erre még emlékeztem gyerekkoromból, persze lehet, hogy ezt nem kell, de ártani nem ártott neki. Kis idő és hűlés után egy másik pohár vörösbor társaságában fogyasztottuk el a nem mindennapi csemegét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése