Nincs ma jó napom. Az egész kezdődött azzal, hogy kaptam egy levelet a fényképezőgépem eladójától, hogy tulajdonképp ő nem is akarja eladni ennyi pénzért, és véletlenül rosszul rakta fel a netre a hirdetést, és bocsi. Na, neeeem, gondoltam, írtam neki egy hiperformális levelet, aminek tartalma kb annyi volt, hogy "mi az anyádat képzelsz", megfenyegettem, hogy bíróságra viszem az ügyet, és megkértem, hogy postázza el azt az átkozott gépet. A vicces az, hogy vasárnap óta technikailag az az én tulajdonomat képezi, hiszen a pénz az ő számláján van, és egy legális, tiszta aukción nyertem. Én már azt megvettem. Épp csak a szállítás nem történt meg. Mindegy, nem érdekel, ha holnapig nem jelentkezik feljelentem a szemetet. Most a kajáról.
Nem fogok hazudni, nem volt nagy szám, de annyira nem volt kedvem főzni, ráadásul egy barátnőm kávézgatott nálunk munka után, ilyenkor nekem elég nehéz koncentrálnom... Mindegy, rossz nem volt, különösen a salátaöntet dobta meg a dolgot. A gazpacho Spanyolországból jött még dobozban, azt Tomi nem is kért, cak én ettem belőle. A quiche meg úgy jött, hogy beugrottam hazafelé a Waitroseba, ahol ilyenkor szokták kipakolni az akciós árut. Így sikerült vennem fél kiló organic ricottát, egy Victoria Sponge tortát (Tomi nagy örömére), egy csokor napraforgót, egy óriás cserepes perezselymet, 500 g kész leveles tésztát, 500 g darált disznóhúst mindössze £5,45-ért. Nagyon elégedett voltam, és mivel volt itthon zöldbab, összedobtam mindet.
A quiche alapját összeállítottam, babbal szépen megsütöttem, ezalatt a zöldbabokat blansíroztam, a ricottár 2 tojással kikevertem, egy kevés maradék tejszínnel higítottam, reszeltem bele egy kevés sajtot (a spanyolból, ami totál trapista ízű, ezért is kellett Tominak feltétlenül megvenni), sóztam, borsoztam, szerecsendiót reszeltem bele. A kést quiche alapba kentem ebből a masszából egy réteget, eligazgattam rajta a zöldbabokat, rákentem a maradék krémet, megszórtam sajttal, visszatettem a sütőbe, aranybarnára sütöttem. Kicsit hagytam állni, szeleteltem, és tálaltam. Még mindig volt a ház körül borsólevél sali, azzal kínáltam, amit jól nyakon öntöttem mézes dresszinggel (méz, olaj, citromlé, só, bors). Egynek elment.
Nem fogok hazudni, nem volt nagy szám, de annyira nem volt kedvem főzni, ráadásul egy barátnőm kávézgatott nálunk munka után, ilyenkor nekem elég nehéz koncentrálnom... Mindegy, rossz nem volt, különösen a salátaöntet dobta meg a dolgot. A gazpacho Spanyolországból jött még dobozban, azt Tomi nem is kért, cak én ettem belőle. A quiche meg úgy jött, hogy beugrottam hazafelé a Waitroseba, ahol ilyenkor szokták kipakolni az akciós árut. Így sikerült vennem fél kiló organic ricottát, egy Victoria Sponge tortát (Tomi nagy örömére), egy csokor napraforgót, egy óriás cserepes perezselymet, 500 g kész leveles tésztát, 500 g darált disznóhúst mindössze £5,45-ért. Nagyon elégedett voltam, és mivel volt itthon zöldbab, összedobtam mindet.
A quiche alapját összeállítottam, babbal szépen megsütöttem, ezalatt a zöldbabokat blansíroztam, a ricottár 2 tojással kikevertem, egy kevés maradék tejszínnel higítottam, reszeltem bele egy kevés sajtot (a spanyolból, ami totál trapista ízű, ezért is kellett Tominak feltétlenül megvenni), sóztam, borsoztam, szerecsendiót reszeltem bele. A kést quiche alapba kentem ebből a masszából egy réteget, eligazgattam rajta a zöldbabokat, rákentem a maradék krémet, megszórtam sajttal, visszatettem a sütőbe, aranybarnára sütöttem. Kicsit hagytam állni, szeleteltem, és tálaltam. Még mindig volt a ház körül borsólevél sali, azzal kínáltam, amit jól nyakon öntöttem mézes dresszinggel (méz, olaj, citromlé, só, bors). Egynek elment.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése