Oldalak

2011. szeptember 17., szombat

Osso Buco Fettuccini tésztával




Ez az étel, ez, hát, ez nem jó, ez egyszerűen fenomenális. Gondoltam, hogy finom lesz, de legmerészebb álmomban sem gondoltam volna, hogy ennyire. Tényleg fenomenális. Egyszerű hozzávalók, semmi különös, de végén mégis valami eszméletlen ünnepi ízhatás kerekedik ki belőle. Sokszor ismételt lesz ez nálunk a jövőben, az már biztos.
Az egész azzal indult, hogy a Waitroseban leértékelték az utolsó 4 disznó osso bucot. Így vettem meg őket potom 2 fontért. A neten nagyjából mindenki a következő recpet szerint főzi, így én is ennek ugrottam neki. Ami kellett hozzá:

4 osso buco, 1 fej vöröshagyma, 4-5 csík zellerzsár, fél kiló sárgarépa, 1 konzerves kockázott paradicsom, 1 üveg száraz fehérbor, só, bors, kakukkfű, petrezselyem, olivaolaj, liszt.

A zöldségeket felkockáztam, majd egy kis olajon elkezdtem párolni őket. Közben a sóval, borssal befűszerezett húst lisztbe forgattam, majd olajban elkezdtem megpirítani minden oldalát. Kiszedtem tányérra, majd egy kevés borral felforraltam a serpenyőbe leragadt részeket. Jól elkevertem, majd a zöldségre öntöttem. Beletettem a husikat is, majd 3 óráig nagyon gzenge lángon készre főztem. Közben párszor utána öntöttem borral, így a végére ráment az egész (-1 pohár, upsz). Tésztát főztem ki hozzá, majd tálaltam. Tudom, hogy aki most ezt olvassa, azt gondolja, biztos nem nagy szám, de mennyei, tényleg. Olyan omlós és ízes, hogy csuda.

Ma felfedezőtúrán is voltunk a közeli farm shopban. Megint vettem egy nyuszit, ezt épp 3,5 fontos kilóáron, ami szerintem kihagyhatatlan. A napokban ezt is megfőzöm majd, szerintem most paprikásnak, de még nem vagyok benne biztos. A fényképezőről még semmi hír, kezdek egy kicsit ideges lenni miatta. Úgy gondolom, hogy legalább az Ebaynek illett volna már visszajeleznie, ha már az eladó ekkora gyökér. Majd meglátjuk, mi lesz belőle. Pedig mostanra már azt hittem, hogy rég a profi géppel készítem majd az ételfotókat! Bár úgy lenne!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése